A fényteli lóverseny

Szépirodalom / Versek (54 katt) TharBael
  2020.08.03.

Csattogva galoppban üget az élet előttünk,
Mire feleszmélnénk, életünkben rögtön eltűnünk.
Csodát ne várj, ez a huszonegyedik század...
Rohamban fejlődik a világ, míg tátod a szádat.

Liheg alattad céljaid paripája.
A vörös szőnyeg leterítve várja:
Suvickolt bakancsod hogy tapod rajta.
Ne légy hát a köznép legalja!

Tudatod hasít a tértelen köveken,
Éltet téged a fényteli lóverseny.
Céljaid monolitok! Örök mezők őrei,
Léted határának időtlen örzői.

Eme hajsza időtlen s kortalan...
Tőled független, alapból halhatatlan!
Díja nincs más, csak igazolás a létre:
Téged létrehozni valóban volt értelme!

Hited a páncél, a patkó s nyereg:
"Ha jól döntök, s élek, hát Én nyerek!"
Eme mantra hajszol előre Téged
Napról-napra, te örök gyermek.

Liheg alattad céljaid paripája.
A vörös szőnyeg leterítve várja:
Suvickolt bakancsod hogy tapod rajta.
Ne légy hát a köznép legalja!

Tudatod hasít a tértelen köveken,
Éltet téged a fényteli lóverseny.
Céljaid monolitok! Örök mezők őrei,
Léted határának időtlen örzői.

Végül, mikor a tükörbe nézel,
Látod, mit hozott a futam:
A végletekig hajszolt éned
Tudja: Elég, ha Én egyben vagyok Önmagam!

TharBael
/2020.08.01./

Előző oldal TharBael