Hősszerelmes
Meditálás a szerelemről…
Fiatalon te lány voltál vagy fiú, mindegy most már… édes,
Ha egyszer te voltál a tántoríthatatlan hősszerelmes…
Elsodort az érzés, kiélvezted minden pillanatát,
Ha megláttad, máris érezted a torkod szorítását…
Legfontosabb volt, hogy a kebled duzzadt a jó érzéstől,
Közben meg nem tudtad, eltávolodtál a józan-észtől…
Évek azonban nem állnak meg, elszaladnak,
Emberek és a világ mind-mind megváltoznak…
Ha szerelmes típus vagy, akkor a szerelem tovább él,
És a lelkedben a sok-sok régi emlék… tovább mesél!
Megöregedtél, talán már párod sincs…
De benned van a szerelem, még nagy kincs…
Igazad is van, nehogy lemondj róla,
Még ha már nem is ülsz Te… többet lóra.
Ki tudja, hogy még öregen is nem ér-e utol a szerelem,
Mert, ha mégis, akkor lesz boldog öregséged… nagyon végtelen…
Test öregszik, de szerelmes lélek tovább feszíti a kebled,
Este, ha egyedül lefekszel, úgyis rád tör a sok emléked…
Az évek nem állnak meg, nem is várnak rád, messzire szaladnak,
Benned az érzés még fiatalos, ne látsszál vigasztalannak…
Vecsés, 2015. február 2. - Kustra Ferenc
