Halálcsillag, avagy az ismerős arcok étterme

A jövő útjai / Star Wars (70 katt) Carun
  2020.05.17.

— Köszönöm, Obi-Wan! Te voltál az utolsó reményem!
Inkább az egyetlen — gondolta a főszakács, miközben a kötényével bajlódott. Pipa volt, de nagyon. Ebben a hónapban már háromszor hívták be a szabadnapján.
— Leia! Mondd meg a férjednek, hogy ez volt az utolsó dobása! A kurva életbe is, hiszen ő a helyettesem, sokkal többet várok tőle!
— Dehát beteg! Erről igazán nem tehet.
— Ugyan már! Han Solo és a betegségei! Teljesen biztos vagyok benne, hogy már megint a haverjaival ivott egész este; most meg olyan másnapos, hogy mozdulni alig bír.
— Mert te aztán jobban tudod! — Leia haragosan toppantott egyet.
— Elég csak ránéznem Chewie-ra — az épp egy előétellel bajlódó wookie felé intett. — Han legjobb cimborája. Ezek még szarni is együtt járnak. Hé, te szőrcsomó!
— GRHAAWL?
— Csak nem buli volt az este?
A wookie két szőrös tenyerét még szőrösebb fejére helyezte. Mélyen ülő fekete szemeiben egy másnapos ember szenvedése tükröződött.
— Nem megmondtam?
— Ostoba wookie! — Leia szemei villámokat szórtak Chewie felé, aki szégyenében beletemetkezett egy caesar saláta elkészítésébe.

*

— Te meg ki a rosseb vagy?
A körülbelül ötven kilónyi, pucolatlan krumpli mellett ásítozó fiatalember ijedten ugrott egyet.
— Ööö… Üdv, Luke vagyok!
— Mit keresel a konyhámban?
— Én vagyok az új szakács.
— Tényleg? Mégis ki a faszom alkalmazott?
— Az apám, a tulajdonos.
— Nem is tudtam, hogy Vadernek fia is van.
— Jaja, Leiával ikrek vagyunk.
— Aztán mégis, hogy gondoltad ezt a szakácskodást? Bejössz ide, tátod a szádat vagy tizenkét órát, aztán munka után bedobsz egy-két sört a srácokkal?
— Egész jó tervnek tűnik.
Obi-Wan sose-kedves arca ekkor még jobban elborult. Egy pillanatra lelkét hatalmába kerítette a sötétség.
— Na, ide figyelj, te kis pöcs! Amíg ebben a konyhában dolgozol, addig azt teszed, amit én mondok! Megértetted?!
— I-igen, uram!
— Most pedig megpucolod és hasábra vágod az összes kurva krumplit, amit itt látsz, közben segítesz Yodának, a mosogatónak! Ott egy kés, remélem, tudod használni! Aztán le ne vágd a kezed!
— R-rendben, megpróbálom.
A mosogatógép mellett álló apró, zöld lény barátságosan tekintett a fiúra.
— Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld! — mondta, és egy zsírtól mocskos tányért helyezett a gépbe.

*

— Elnézést, főszakács úr!
Obi-Wan vérnyomása minden egyes alkalommal az egekbe szökött, amint meghallotta C-3PO, a főpincér hangját. Ki nem állhatta ezt az aranyszínű, tudálékos barmot.
— Mit akarsz?!
— A tizenkettes asztaltól jövök. A vendég hajszálat talált a paradicsomlevesben.
— Hát aztán? Lehet, hogy az övé.
— Azt kétlem, ugyanis a tizenkettes asztalnál a nagytiszteletű Jabba ül.
Obi-Wan jól ismerte a huttot: ételkritikus volt és már kétszer írt rosszat a Halálcsillagról.
— A rohadt életbe — morogta. — Mondd meg neki, hogy igazán sajnáljuk. Küldök majd valami extrát a főétellel. Remélem, ez majd elveszi a kedvét a dagadéknak egy újabb rossz kritikától.
— R2D2 már intézkedett. Levetített neki egy bocsánatkérő kisfilmet és felajánlott ötven százalék kedvezményt.
— Remek. Nos, mit állsz még itt?
— A mélyen tisztelt vendég szeretne egy új levest; lehetőleg haj nélkül.
— Hallottad, Chewie?! És a rohadt életbe, hányszor mondjam, hogy vedd fel azt a kurva védőruhát, vagy borotválkozz meg!
— GRHAWWL!
— Leszarom, hogy hülyén néznél ki! Konyhában vagy, nem divatbemutatón!

*

Obi-Wan a munkájánál csak egy valamit gyűlölt jobban: Vadert, az étterem tulajdonosát. Ezt a fekete öltönyben parádézó, erősen asztmás majmot semmi más nem érdekelte, csak a profit.
— Köszönöm, hogy mind eljöttetek a megbeszélésre! Fontos bejelentenivalóm van!
— El tudom képzelni — morogta Obi-Wan.
— Nem vagyok kíváncsi a megjegyzéseidre, Kenobi!
— Ó, fogadd bocsánatkérésemet, Nagyúr!
A gúnynév hallatán Chewie halkan felkuncogott, Vader pedig olyan hangot hallatott, mint egy elromlott Rakéta porszívó; nagyot szippantott az inhalátorból.
— A Halálcsillagot átveszi a Birodalom étteremlánc. — A teremben halk zúgolódás támadt. — Nyugalom-nyugalom! Természetesen én leszek az üzletvezető, ti pedig továbbra is alkalmazásban maradtok.
— A büdös francokat! — Obi-Wan dühösen az asztalra csapott. — Nem adom a nevem és a jó hírem a Birodalom fagyasztott ételeihez!
— Semmi gond, Kenobi, rád úgysincs szükségünk. Az új főszakács a fiam lesz: Luke.
— De… de… apa, én még főzni sem tudok.
— Ugyan már, a mikrót te is tudod használni.
— De… de… én nem akarok főszakács lenni!
— Azt teszed, amit mondok!
— Nem! Soha többé!
— Luke! Én vagyok az apád!
— Hagyjad békén! — Leia a testvére mellé lépett és védelmezőn átkarolta. — Elég volt ebből! Lelépünk innen, és ha én megyek, Han is jön!
— GRHAAWL!
— Igen, Chewie, te is jössz!
— Nem szeretnék akadékoskodni — emelte magasba aranyszín karját C-3PO —, de egy áramköröm sem kíván a Birodalomnak dolgozni. Úgy hallottam, a felső vezetés agyatlan droidoknak nézi az alkalmazottait.
— BEEP-BEEP — helyeselte R2D2.
— Olyan zavart érzek az Erőben, mint a borravaló heti szétosztásánál - suttogta Yoda.
Vader sápadt arca ökölbe szorult; szemei villámokat szórtak.
— Mi ez itt? Lázadás? Rendben van… Mindannyian ki vagytok rúgva! Aztán pár hét múlva nekem ne gyertek könyörögni állásért; a Birodalomnak nincs szüksége lázadókra! Tűnjetek a szemem elől!


*

Nem sokkal azután, hogy a Birodalom átvette a Halálcsillag irányítását, a vendégsereg messzire elkerülte a helyet. Egyedül Jabba, a kritikus járt be napi szinten, aki odáig volt a fagyasztott áruért.
Vadert megtették üzletvezetőnek, akinek az életét pokollá tette a fölé helyezett területi manager; ő csak úgy csúfolta: az Uralkodó.

A Halálcsillag volt személyzete, a lázadók, megnyitották saját éttermüket, az Ezeréves Sólyom néven.

Előző oldal Carun
Vélemények a műről (eddig 7 db)