Az egyszeri bandita esete Séta Johnnal

Szépirodalom / Novellák (96 katt) Carun
  2020.04.19.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2020/3 számában.

— Tedd fel a kezed!

Séta John még sosem hallott felszólító mondatot ilyen határozatlanul csengeni. Bozontos, ősz szemöldökét kérdőn felvonva a rettegés legkisebb jele nélkül nézett a sötétből kibontakozó suhancra.

— Na, mi van, fiam?
— Tedd fel a kezed, és ide az értékeiddel!
Az öreg Séta vidáman csapta össze két tenyerét, mire a fiú ijedten megugrott.
— Hah, egy rablás! Micsoda izgalom! Kár, hogy pocsék a kivitelezés.
— Pofa be és ide a pénzt, vénember!
— Na, van már valami javulás, de még mindig nem érzem át a dolgot.
— Majd átérzed, ha szétloccsantom a fejedet!
— Ugyan már, nincs szükség fenyegetésre! Tudod te, mi kell neked, fiam? Tréning.
— Mi a fenéről beszélsz, öreg?
— A kezdésről… hmm, igen… az valami szánalmas volt. Ki a fene mondja azt, hogy: tedd fel a kezedet; meg hogy ide az értékeiddel. Nem jó, nem jó! Az egész túl hosszú, csak összezavarod az áldozatot.
A suhanc bizonytalanul méregette az öreget.
— Mert te aztán jobban tudod, mi?
— Ide figyelj… izé… hogy is hívnak?
— Nem képzeled, hogy megmondom? Azonnal beköpnél a sheriffnek.
— A pofádat már így is láttam, mert persze azt sem takartad el. Nincs anyádnak egy sála vagy egy mocskos abrosza? Ritka amatőrrel van dolgom, úgy látom!
— Te engem ne sértegess, vagy esküszöm, keresztül lőlek!
— Azt nem hiszem.
— Mégis miért vagy ilyen biztos… Hé! — Séta John egy mozdulattal kikapta a revolvert a fiú kezéből, akit a meglepetés ereje úgy letaglózott, hogy mozdulni sem bírt.
— Helyes kis fegyver ez, de még csak fel sincs húzva. Szerinted ki fog téged így komolyan venni? Meg van ez töltve egyáltalán?
— Azonnal add vissza! Az az apám revolvere!
— Az apádé, mi?! Nemhogy inkább kisszéket csinált volna gyerek helyett, azt legalább lehetne valamire használni. Különben is, mióta foglalkozol te rablással?
— Hát… tegnap kezdtem.
— Aztán mennyit sikerült összeszedni ezzel a hozzáállással?
— Tizenöt dollárt és harminckét centet.
— No, akkor most én megmutatom neked, hogyan is csinálják ezt a profik. — Séta John egy finom mozdulattal hátrahúzta a kakast és a fegyver csövét a suhanc képébe tolta. — Kezeket fel! Pénzt vagy életet!
— Azannya, te aztán tényleg tudsz, öreg! Majdnem összeszartam magam.
— Akkor meg mire vársz? Ide azt a tizenöt dollárt a harminckét centtel együtt.
— De hiszen… de hiszen… itt én vagyok a bandita!
Az öreg ráncos arcán ördögi vigyor terült szét.
— Fogd fel úgy, hogy ez volt a tanulópénz!

Előző oldal Carun
Vélemények a műről (eddig 7 db)