Vak vezet világtalant
„Amikor már azt hiszi az ember, semmi értelme az életnek (...), hirtelen ráébred, hogy egyenesen halad egy cél felé.”
Kurt Vonnegut: Éj anyánk
„Az élet természetesen számos problémát vet fel. A legközismertebbek, hogy miért születünk a világra, miért halunk meg, miért szeretnénk a közbülső idő túlnyomó részét kvarcórák viselésével tölteni?”
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Gyerekkoromban azt hitték, hogy valamilyen pszichikai rendellenességem van, mert keveset beszéltem, pedig csak nem volt mit mondanom…
Önismeret az akklimatizáció jegyében:
Mocskos vagyok, de az egész világ az; és nincs elég szappan.
Az életről és a döntések következményeiről:
Szolgaként építek, hogy szabadon rombolhassak.
Egyedül a világban:
Bassza meg, eltévedtem.
Egy csapat tagjaként a világban:
- Rossz irányba megyünk.
- Persze, ha fordítva nézed a térképet.
Egy igaz barát a rosszban is melletted van:
- Van egy cigid?
- Minek az neked? Mikor itt az apokalipszis.
Pillanatkép egy nő és egy férfi kapcsolatából:
A nő a férfinak:
- Szeretlek.
- Majd később visszatérünk rá...
A beletörődésről:
Ha érzed, hogy nem ébred már vágy benned, akkor révbe értél.
A világgazdaság hatása a túlnépesedett populációra:
Kamatmentes hitelt mindenkinek!
Az igazságról:
Az igazság csupán a tények kedvező irányba való konvertálása, avagy nézőpont és érvelési képesség kérdése, azaz az erősebbnek mindig igaza van.
A társadalmi kultúra normáiról:
Milyen a környezettudatos fogyasztó? Olyan, aki a drágább ökobarát, bioszemetet veszi meg, hogy lelkiismerete tiszta lehessen.
Isten és ember kapcsolatáról:
Mi a bizonyíték isten létezésére? Hát az ember. És mi a bizonyíték isten nem létezésére? Hogy az ember megteremtette istent.
A hitről:
Mindenki azt hisz, amit akar. Én ezt hiszem.
A magányról:
Mikor önmagunk vagyunk, mindnyájan egyedül maradunk, főleg ha nincs internet-hozzáférés.
A halálról:
Nem vagyok izgulós, nem félek a haláltól sem, de fogalmam sincs, hogy mit vegyek fel, ha eljön a pillanat?
A valóságról:
A valóság olyan, mint amilyennek elképzelem, teljesen szürreális.
Az egészséges életmódról:
A túlzott maszturbálási kényszer legyűrése közben, a megszokott testgyakorlatot végezve, néha érdemes kezet váltani az ínhüvelygyulladás elkerülése érdekében; valamint a mértéktelen internetes pornófogyasztás káros lehet a szociális magatartásra is, miután az egyén túlzott elvárásai nem teljesülnek mondjuk egy nővel való beszélgetés során, melynek végkifejlete a pornófilmektől eltérően nem csupán szex lehet… Ez később az egyénnél akár lelki traumát is kiválthat. Valamint, néha nem árt, ha egy kis zöldséget is eszünk!
A szeretetről:
Szeretem a pizzát, de van, hogy néha rá sem bírok nézni.
A gyűlöletről:
Utálom a krumplicukrot, és hányni tudnék, ha csak rá gondolok.
A párkapcsolatokról:
Anyám főztje a legjobb, amíg meg nem történik az igaz szerelem, aztán mindennek olyan sótlan lesz az íze.
A szerelemről:
A szerelem egy csodálatos állapot, rengeteg új impulzussal, vággyal és néha fájdalommal, aztán megszokjuk az egészet, és már nincs fájdalom és hiányérzet, mikor egymástól elköszönünk, csak az hogy: „majd jövök.”
Így születnek az őszinte kötelékek:
Először rettegsz, mikor egy darabot adsz magadból, és miután már egyéniséged zömét feltártad, egy új személyiséget kreálsz.
A szabadságról három pontban:
- A szabadság minden olyan döntésünk, ami zsigerből és ösztönszerűen jön.
- A szabadság azt a tökéletes állapotot eredményezi, amikor önmagunk vagyunk, bár fizikai, biológiai és társadalmi korlátok között.
- A szabadság puszta illúzió arra, hogy ne őrüljünk bele a valóságba, és elviselhetőbbé tegyük azt a szabadság fogalmának kreációjával.
A szenvedésről:
A jellemformálás leghatékonyabb eszköze, ami akár serkentő hatású is lehet. Gondoljunk csak arra, ha egy elérhetetlen helyen viszket a hátunk…
A fizikai és lelki sebekről:
Emlékeztetnek arra, mit ne csinálj!
Az erkölcsről és az erkölcsi értékekről:
Az erkölcs kényszerít minket arra, hogy nem csak másoknak, de saját magunknak is hazudjunk. Az erkölcsi érték egy álarc, ami mögött az egyén valódi énje rejtezik. Az erkölcs megnyomorít, és a társadalombiztosítás nem fedezi.
Identitás:
Általában folyamatokban szereplő, szabályozott identitások vagyunk. Ha valamilyen impulzus ér, minket és az önkontroll felold bennünk, felszínre tör a kontrollálatlan énazonosság, ekkor vagyunk igazán önmagunk.
A BŰN:
Bűn embernek lenni, mert túlságosan állatias és ösztönszerű. Bűn egyénnek lenni, mert az felülemelkedik az erkölcsi értékeken. Bűn más perspektívából látni, mert eltér a megszokott társadalmi normáktól. Bűnös vagyok.
Az objektivitásról:
Képtelen vagyok nem szubjektív lenni.
A családhoz való viszonyról:
Felnőtté válás során elkerülhetetlen egy-két atyai pofon, de ha mégis sikeresen megússza az ember, utána egész életében hiányérzete lesz, és egy zsák pénzt hagy a pszichiátereknél, hogy feldolgozza ezt a traumát.
A társadalomról:
Tenyésztett, kontroll alatt tartott, idomított biorobotok végzik a rájuk szabott értelmetlenebbnél értelmetlenebb feladataikat, egy szüntelen működő, szervezett rendszerben; de ki a jóisten a karbantartó?
Az iskoláról:
A tanárokat meghatározott időközönként pszichológiai alkalmassági vizsgára kéne küldeni ahelyett, hogy a gyerekek jellemét próbálnánk megregulázni!
A filozófiáról:
Jó, hogy van min elmélkedni.
Az élet értelme:
Az tuti, hogy nem negyvenkettő, inkább egy jó szalámis pizza.
Korunk szociális és társadalmi állapotairól:
Számomra kellemetlen látni egy nagyanyám korú hölgyet három műszakban, minimálbérért dolgozni. A legfelháborítóbb, hogy a buszon még az ülőhelyet is át kell engedni neki.
Honnan tudjuk, hogy felnőttünk?
Onnan, hogy semmire nem marad időnk.
A döntésekről:
Nincs mitől tartani, később bármit korrigálhatunk, vagy még jobban elronthatunk.
Összefüggések a tudatalatti, az álom és a marketing kapcsolatáról:
Szükségem van a reklámáradatokra, hogy megerősítsenek abban, hogy vennem kell mindenféle dolgot, ami egészségesebbé vagy jobb emberré tesz, esetleg gazdaságilag is kifizetődő számomra; és ha nincs rá elég pénzem, hát nem esem pánikba, hisz a jobbnál jobb hitelkonstrukciós ajánlatokkal megvalósíthatom a belém plántált vágyak elérését. Ez a megvalósult XXI. századi álom.
A nőkről:
Mi az abszolút megfejthetetlen enigma: a NŐ.
Az álmokról:
Az álmoknak fontos jelentése van. Egyszer megálmodtam a győztes lottószámokat, aztán reggelre elfelejtettem őket.
Az élet körforgásáról:
Ha kellőképpen elszédülünk, ki is szállhatunk.
Az értékekről és értékrendről
Az egész világ egy hatalmas hierarchiára épülő állatkert, ahol az alapvető erkölcsi értékeket leteperi az állati ösztön.
A családról:
A család az ember életének első szociális állomása, mely aztán a későbbiekben referenciapontként szolgál a társadalomhoz és a közösséghez való viszonyában és magatartásában. A családtagjainktól tanuljuk meg az élet alapvető és legfontosabb dolgait, például azt, hogyan lehet igazán hatalmasat böfögni a vasárnapi ebéd közben.
Mi is pontosan a nihilizmus?
Olyan, mint a semmittevés, csak komolyan gondoljuk.
Az életkedvről:
Ha már nincs meg az a bizonyos hiányérzet és elégedetlenség, akkor már nincs is értelme tovább élni.
A tartalomról:
Minden egyes gondolat esszenciája, a szubsztancia fundamentuma.
A humorról:
A humorról semmi vicces nem jut az eszembe.
A vezeklésről:
A vezeklés egy olyan kísérlet a megtisztulásra, mely állapotot közömbösség nélkül soha nem érhetjük el.
Mi a Paradoxon?
Azt állítani, hogy vagyunk valakik.
Az összefogásról:
Az erőseknek nem az a feladata, hogy a gyengék felett uralkodjanak, hanem az, hogy segítsék azokat, még ha olykor bele is rokkannak.
A XXI. századi ember kulturális szokásairól:
Az előző évezred embere a lelki üdvösség érdekében templomba járt, az új évezred embere kiárusításokra a boltokba és a plázákba.
Az új évezred technikai fejlődéséről:
A technikai fejlettség eltorzította a valósággal való viszonyunkat. Az önképünket az internetes profilunk határozza meg, amit egy orosz hacker bármikor felülírhat, vagy akár törölhet.
Az eszmékről:
Az eszme olyan privilégium, mely azoknak a rebellis személyeknek adatott meg, akik érdekeik érvényesítése érdekében képesek ellenállást kifejteni a konvenciókkal szemben, mit egy eszme képében fogalmaznak meg.
A kultúráról:
A kultúra haldoklik. Ugyan akadnak gyöngyszemek, mik a nagy elődök nyomába érhetnek, amit most a kedves olvasó is megtapasztalhatott, miután egészen idáig jutott az olvasással.