Balra a második ajtó

Szépirodalom / Novellák (467 katt) Dave Stark
  2020.02.28.

Mark Rhodes sosem volt hithű keresztény ember. Mindig is hedonista életet élt: whisky liter számra, csinos hölgyek minden éjszakára, győzelem a kaszinókban és egy kevés kokain hétvégenként az asztalon. Csak úgy falta az élvezeteket, viszont két hónappal ezelőtt gyökerestől megváltozott az élete, egy egyszerű szűrési vizsgálaton pozitívak lettek az eredményei. Hatalmas fordulat következett be nála, elhagyta korábbi szokásait, és elment a helyi keresztény felekezethez. Meggyónta az összes bűnét az Úr színe előtt, és tiszta lélekkel várta az utolsó napját. Az ágyában, álmában hunyt ki a gyertyalángja.

Egy hosszú folyosón állt, előtte három ajtó: az egyikre Stairway to Heaven, a másikra pedig Highway to Hell volt felírva. Mind a kettő rock klasszikus eszébe jutott ebben a pillanatban, de nem tudta, mit válasszon, hova mehetne, összevetve a korábbi életstílusát a megtisztulással szemben. A középső ajtóra a Személyzeti mosdó feliratot helyezték fel. Ekkor megjelent egy kis pult, mögötte egy hosszú szakállas alakkal.

Mark: Te jóságos ég... maga Szent Péter?
Szent Péter: Nem, én a Mikulás vagyok, csak helyettesítek, mert Szent Péter éppen Hawaii-on nyaral. Hát, ki lennék más, mint Szent Péter?

A szakállas öreg ezen nagyot nevetett, de ebben a helyzetben ezt a viccet Mark nem tudta értékelni.

Mark: Mondja, ugye a Mennyekbe jutok? Hiszen életem utolsó idejében meggyóntam a bűneimet az Úr előtt, tiszta a lelkem.
Szent Péter: Hát, lássuk csak a kartont az életéről! Jó vastag, ha Biblia kétnyelvű lenne, akkor az sem lenne ekkora méretű. Lássuk csak... "paráznaság"... "mértéktelen alkoholfogyasztás"... "drogok"... "szerencsejáték"... Nem apró bűnök ám ezek az Isten szemében!
Mark: Nos, nem... de hiszen, mint már mondtam, meggyóntam őket, és feloldozást kaptam. Mindennap jártam a templomba és imádkoztam. Életemben először hittem Istenben.
Szent Péter: Rendben van, akkor beregisztrállak téged. Elkérhetném a személyigazolványát és a TAJ kártyáját?
Mark: Tessék? Hiszen, ezt sosem mondták sem a templomban, és még a Biblia sem írta, hogy ezeket kell hozni magammal...
Szent Péter: Nos, ez egy újabb rendelet. Így csak komoly papírmunkával engedhetlek be téged a Mennyországba... hoppá-hoppá! Mit látnak szemeim?
Mark: Mi... mi... micsodát? Hiszen nem lehet semmilyen bűnöm...
Szent Péter: "Puskázás a jeles érettségiért"... "A jogosítvány megvásárlása a piacon, majd miután elvették a rendőrök, sikeresen letette"... Ezek még ennyire nem olyan hatalmas vétkek, így még nem kerülhetsz az örök kárhozat lángjaira... Vagy mégsem??
Mark: Ugyan már, biztosan csak a tojásdobálós halloweenről van szó...
Szent Péter: Egyáltalán nem. Itt az áll, hogy a szalagavató bálra elhívtad Suzie Merchant, a kövér, pattanásos lányt, akit az egész iskola csúfolt. A meghívásodat örömmel el is fogadta, de végül mégis a pom-pom lányok kapitányát, Rose Clarkot vitted el.
Mark: A haverokkal fogadtunk fejenként 20 dolcsiba, hogy elmerem-e hívni, nagyokat nevettünk akkor rajta.

Most felidézte magában azt a délelőttöt, amikor odament Suziehoz, elhívhassa. A lány örömében ugrált, és sikoltozott, majd végül elájult. A barátai, David és Jones a háttérből figyelték őket, és szakadtak a röhögéstől, de korábban már elhívta Roset, akit az elmúlt években sokszor már megnézett, és felkészült rá, hogy a bál után a '77-es Ford Mustangjával elhajtanak egy évek óta elhagyatott gyárterületre, és kipróbálják a biológia órákon tanultakat.

Szent Péter: Az jó, hogy ti ezen jót röhögtetek, de Suzie ezt már nem találta viccesnek, sőt utána már semmit sem. Mivel nem mentél el érte a megbeszélt időpontban, ő teljesen kétségbeesett, elment a bálra, és meglátott téged Rose-zal. Depresszióba esett, és aznap éjjel gyógyszer túladagolásban meghalt.

Mark teljesen ledöbbent, nem hitte volna még 20 év után sem, hogy számukra egy ilyen egyszerű kis tréfa, őt ennyire megrázza... A következő héten ezt meg is akarta volna magyarázni, de csak az a hír fogadta, hogy másik államba költöztek, utána teljesen el is feledkezett róla.
Mark: Úristen... te jóságos Úristen!! Ezt nem hiszem el egyszerűen... ez biztos csak valami rossz vicc lehet, nem hallhatott meg!!
Szent Péter: Pedig igen. Így már nem juthatsz be a Mennyországba, balra a második ajtó, ott vár már téged Lucifer és a többiek!

Menekülni próbált, odarohant a Mennyekbe vezető ajtóhoz, rángatta a kilincset, teljes erejével tolta az ajtót, de mindhiába. Ekkor kinyílt a Pokol ajtaja, amin kinyúlt egy hatalmas, fekete kéz hosszú karmokkal, és magával rántotta.

Előző oldal Dave Stark
Vélemények a műről (eddig 1 db)