Rókák és mezők

Szépirodalom / Versek (347 katt) Tordai Gábor
  2020.02.25.

Nézd...
A rozsdába vált mezőn
rókák lesik a nyár álmait.
A házak alatt keresik
az ősz lábnyomait.
S nézd...
Halkan a nyár után
már az ősz settenkedik,
ködöt lehel a tar mezők fölé.
S amott, hol az erdő sötét -
álmokat sző már az éj.
Pitypangok viszik
már a nyár kósza álmait.
S fenn az égben...
Ott várnak ránk -
álmaink.
A nyár forró lehetén
csügnek tétován,
de majd az ősz
újra szemünkre
csókolja őket.
Hisz látod -
fellegek úsznak,
örvénylenek.
Úgy gyűlnek az álmok,
az egynyári csókok,
az izzó rét felett
repdeső vágyak.
Nézd...
A nyár után -
már az ősz bolyong,
A nyár aranyhajába
szövi bronz álmait.
S mi - a kerítésre dőlve
pihenünk utunk nyomait
szemlélődve.
Ott - hol a rozsába vált
mezőn...

Előző oldal Tordai Gábor