Nekrológ

Szépirodalom / Versek (62 katt) Seth
  2019.02.03.

Elmentél és feljajdult az ég,
Dörgedelem vette borzalmas kezdetét,
Villám szórta mérgét,
Haragját, dühét,
s a vég ily hirtelen utolért

Némán álltam sírodnál,
Fájdalmam s dühöm
Karcolta szét halálod vak útjának porát,
Nem értettem én, hogy az élet, hogyan érhet
Ily értelmetlenül s ostobán véget

Elmúltak már a boldog, szép napok,
Hiszen egy barátom s pajtásom halott,
Sírján cseppnyi virágok bontották szirmait,
szerénysége még az élet után is mutatja nyomait

Spanglit szívtunk együtt csillagos éjszakán.
Reggae dalok szóltak és punk rock, bizony ám!
Ittunk sört és pálinkát, rendőrök kergettek
A Kurca partján át!
Így ismertelek én Téged, komám,
Mint békés művészt, ki élte aranyló fénykorát!

Merre járhatsz most a messze égen át?
Fehér krizantém ékeskedik keresztednek homlokán,
Puritán életednek sava és a borsa,
Őrölt szeretet-búzát minden egyes napban,
Ellenséged nem volt, ismertünk mindnyájan,
Szíved hatalmas, mint az oroszlán,
Isten nyugosztaljon, béke poraidra, Krisztián

Műveidet s életedet sose bánd,
Ott fenn a magasban valahol,
Te elfáradt veterán,
Mikor annak idején egy-egy slukk cigaretta után,

Daloltunk, szavaltunk, s örültünk, miután
Az eső elállt, s nap kicsiny barázdái
Végig táncoltak városunk derekán,
Móka volt az élet, derű és kacagás,
Sosem feledem ezt el Neked, Édes egy Cimborám!

Előző oldal Seth