Az utas

Szépirodalom / Versek (55 katt) Blaze Val
  2018.12.26.

Az állomás elhagyatva áll, pislákol itt-ott.
Benn a kocsi fénye árad, kinn csak a sötét
vasúti pálya, szememben szálka
az utazók társasága.

Már kattog a kerék, a suhanás indul;
cirka egy óra, egy örökkévalóság.
A vonaton kultúrsokk, a purhabról van szó,
meg a fusiról, hogy megélj,
és hogy pang az építőipar.

Teringettét! El is nyom az álom;

*

Körös-körül miniatűrök
foszladozó világok, mikrokozmoszok.
Erek zúgnak, kapilláris folyók
futnak mind, s a semmibe torkollnak,
akár ez a sínpár a makulátlan éjben.

*

A végén vár eleven hercegnőm.
Bárcsak már beléphetnék díszes ajtódon.

Rákoscsaba következik.

Előző oldal Blaze Val