Arktika

Szépirodalom / Versek (40 katt) Blaze Val
  2018.12.03.

Körbeleng a tél, rám szakad a szürke ég,
a városra, az utcára, az ónos téglákra jég
kapaszkodik.
Úgy ragaszkodik,
mint fatörzshöz a gombák.

Megfagyott minden: a tűz, a szén, a pusztaság,
földöntúli transzba hullt a háborgó világ,
és a hegygerinc
vakító hó alatt
ráncolja dermedt homlokát.

Felette az űr sötét,
szalagjait szórja szét
az Auróra,
zöldellő fátyolként lebeg,
s az összes megmaradt sugár
tátongó szakadékba ugrál,
mint szétszéledt artista-sereg.

Kótyagos istenek; fáradtak, s árvák
szórják be sóval a járdát,
a szervetlen, krómacél galaxist.

Előző oldal Blaze Val