Linktár

Még egyszer?

Érzem, a messzeségbe
Rendíthetetlenül vársz.
Egyetlen személy éne,
Ami máshogy hat rám.
Hiányod feléget mindent,
Nem eszek, nem iszok már.
Talán a fény táplál,
Mosolyod elakasztja szavam.
Csókjaiddal csendbe zártál,
De nélküle nem találom magam.
Éretlenül bolyongok a Földön,
Kedvességed öröm.
Minden óhajod várom,
Remélem, visszatalálsz hozzám,
Én nem bánom, soha nem bánom...
Új erővel rugaszkodnék el,
Egyetlenszer se bántanálak,
Csak szívem kérd meg,
Olthatatlan vágyak elé állítanálak.