Szabadon

Szépirodalom / Versek (294 katt) macika
  2017.06.13.

Milyen jó is, mikor még az ember gyermek,
anyánk ölébe ülve csodálni a világot,
milyen jó is, mikor az ember szerelmes,
és egymás után szövi a sok szép álmot.

Milyen jó nézni a zöld lombokat,
a kék színekben pompázó eget,
magunkhoz ölelni a napsugarakat,
és hallgatni a trillázó madár éneket.

Milyen jó, mikor átölel gyermekünk,
és fülünkbe súgja, anya, szeretlek,
és felülmúlhatatlan, ha megöregszünk,
akkor sem engedi el kezünket.

A sok szépség, mi átöleli lelkünk,
mi simogatja testünket, elménket,
ahhoz békében, szabadságban kell élnünk,
a boldogsághoz mindig a szabadság vezet.

Előző oldal macika