Pedig most kezdett érdekes lenni

Neoprimitív / Írások (71 katt) Norton
  2017.04.08.

(Egyperces)


Zinger, az álcatörp a Muforc Erdőben lakott. Egész héten a tölgyfa suttyóknak varrta az egyenruhát, most, hétvégén azonban jól esett neki a pihenés és a séta. A madárdal és a lombsusogás megnyugvással töltötték el. Egy sunyi csipkebogyó azonban nagyot kiáltott, amikor elhaladt mellette, hogy rémületében majd kiugrott a szíve a helyéről.

- Az anyádat, Kázmér, a rosszbajt hozod rám! - káromkodott dühösen.
A csipkebogyó hullámzani kezdett, aztán törp munkatársa, Kázmér jelent meg a helyén.
- Legalább a hétvégén lenne nyugtom tőled! - morgolódott Zinger.
- Figyelj már, koma, érdekes dolgot láttam - vigyorgott a másik.
- Hagyj békén!
- De Piroskáról, az erdei szűzről van szó.
- Mi van vele?
- Veszélyben lehet.
- Hogy érted ezt?
- Nemrég jött ki tőle a vadász, meglehetősen mosolygós arccal.
- És akkor mi van?
- Semmi, csak amikor az a jóságos kislány elment egy pillanatra, belopózott hozzá a farkas, nagymamának öltözve.
Zinger megtorpant.
- Igaz ez?
- Hogyne, most mindketten a faházban vannak. Gyere, lessük ki őket!
- Szóval ezért álcáztad magad? Értem már.
- Mondjuk el a varázsigét!
- Álruhában ülök, ülruhában állok, senki meg ne tudja, mi a bajt csinálok!
Az álcatörpök csipkebogyó bokrokká változtak.
- Kíváncsivá tettél, induljunk!

A két csipkebogyó bokor a közeli faházhoz settenkedett, és belesett az ablakán. A „nagymama” az ágyban feküdt, a naiv kislány pedig mellette ült egy széken, miközben csodálkozva nézte őt.

- Nem értek valamit, nagymama. Úgy megváltoztál, amióta utoljára láttalak.
- Hogy érted ezt? - kérdezte repedtfazék hangján a farkas.
- Például nagyon szőrös lett a kezed. Mit kezed… inkább mancsnak nevezném.
- Úgy gondolod, csillagom?
- Igen úgy.
- Ne is törődj vele!
A lány azonban nem nyugodott.
- Mondd, nagymama… miért olyan nagy a mancsod, akár egy péklapát?
- Hogy jobban megsimogathassam a fenekedet, arany, kis Pircsikém.

A lány ezen eltűnődött. Nemrég lett nagykorú, de ilyesmit még senki se mondott neki.

- És miért olyan nagy a szemed?
- Hogy legyen mivel szemrevételeznem a melleidet.
- És miért olyan vastag az ajkad?
- Hogy megcsókolhassam a hajlataidat, kis csillag.
- És miért olyan hosszú a nyelved?
- Hogy lenyalhassam rólad a tejszínhabot, drága Piroska.
- És mondd, nagymama… miért csúcsosodik úgy a takaród, akár egy sátor?

Piroska félrehúzta a paplant, és nehezen tudta nem észrevenni a nyilvánvaló tényt.

- Mondd, nagymama… miért ilyen nagy a farkad?
- Hát nem tudod, Piroska?
A lány a fejét csóválta.
- Az erdőben élek. Még senki sem homályosított fel erről.
- Te tényleg nem tudod?
- Tényleg nem.
- Akkor hajolj ide, és megsúgom neked!

A farkas a fülébe suttogott Piroskának, amitől az a nevéhez méltóan egyre jobban elpirult.

- De nagymama… talán nem is vagy te nagymama?

A farkas ekkor letolta a nadrágját és elővette a fogtörőjét.

- Látod ezt, Piroska?

A lány eltátotta a száját a csodálkozástól, aztán odament az ablakhoz és leengedte a redőnyt.

Zinger törp dühösen csóválta a csipkebogyó fejét.

- Ejnye, pedig most kezdett érdekes lenni.


Vége

Előző oldal Norton