Ördögtánc
Horror / Versek (1315 katt) | emmeline |
2011.01.15. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2011/1 számában.
Kinyúlnak a sötét, hideg kezek a fák közül,
Gyanútlan léptek, nem sejted időd elrepül,
Élettelen, fehér végtag omlik válladra,
Te nem sikítasz, ránevetsz a szorításra.
Halk, suttogó jaj kong füledben, otromba zaj.
Holt szag aroma, oszló fojtó bűz beléd mar.
Csak egyet roppan, szív utolsót dobban: sakk-matt,
Sorvad bontatlan tetemed az avar alatt.
Rád talál egy kövér holló, rászáll hasadra,
Tépi hasadból holt húsod saját gyomrába.
Miért sajnálnálak, ez csak porhüvely, halott.
De a lelked egyszer szabadon szárnyalhatott.
Szárnyalhatott, amíg ide nem adtad nekem,
Bennem élsz már örökre, egy testben két elem.
Valamit parancsolok, te engedelmeskedsz,
Szolgálod az ördögöt, vele szerelmeskedsz.
Előző oldal | emmeline |