Hol vagy?

Szépirodalom / Versek (687 katt) babika
  2017.01.27.

Azt mondtad nekem, azt ígérted
soha el nem hagysz e földi létben,
mert világra jöttem, én nem kértem,
vágytál rám, úgy akartál, most
itt vagyok e földi pokolban, mondd,
te merre vagy? Elhagytál, megcsaltál,
ablakomra örökre jégvirágot csókoltál,
engem a pokol fagyos kövén hagytál.
Látod-e, hogy szomorú az életem?
Miattad vakságot fogadtam, más
többé nem érinthet meg, vagyok aki
nélküled lettem, nem kell szégyellned.
Hittem benned, Isten gyermekében,
két kezedben, mégis elhagytál egy
más világ kedvéért, mondd, hát
miért szültél? Azért, hogy megsárgult
fotókon lássam mosolyod, mikor még
velem voltál eme univerzumon?
Bocsásd meg, hogy vádollak anyám,
tudod, csak veled lenne teljes életem,
e rogyadozó föld hátán.
Az új évben is fogd két kezem, kérlek
fentről óvd megfáradt gyermeked.

Előző oldal babika