Aggastyán lélek...

Szépirodalom / Versek (733 katt) csabi6669
  2017.01.09.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/9 számában.

Mint egy öregedő ház, melyben lakok:
rozoga vénség, pislákoló villanyok,
rücskös falú fehérség rogyadozva áll:
ablaka tükör sima s csak a múltra vár.

Lepergett oly sok festett, színes álom,
szúette kredencbe már rég nem találom,
padlás rejtekébe gyermekkorom játékai:
poros sarkában, magában állnak múltam lapjai.

Szélvihar tépte a lyukas tetőt,
rozsda ette csatorna rí ajtóm előtt,
kihunyt a szenvedély – elmúltak a hónapok,
öreg aggastyánként bús szólamot dúdolok.

Előző oldal csabi6669