Star Wars: Halálvilág

A jövő útjai / Star Wars (1406 katt) Kapitány
  2016.12.09.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2016/11 számában.

Én már a kezdetektől fogva nagy rajongója vagyok a Star Wars világának, és a zombitörténetek sem hagynak hidegen, így hát érdeklődéssel vettem kezembe Joe Schreiber könyvét, a Halálvilágot (eredetileg Red Harvest), amelyet a Szukits Könyvkiadó adott ki 2015-ben a Star Wars legendák sorozatban. A könyv egyébként a szerző zombi rohamosztagosokról szóló, Halálosztag című könyvének előzménye, és a hátsó borítón olvasható szöveg a következőket ígéri:

Azoktól az ifjú tanítványoktól eltérően, akiket azért küldtek kutatólaboratóriumok és mezőgazdasági világok segítségére, mert nem bizonyultak elég rátermettnek a Jedi Tanács próbáin, Hestizo Trace páratlan tehetséggel rendelkezik: az Erő segítségével képes kommunikálni a növényekkel.

Eddigi csöndes, zavartalan élete azonban egy pillanat alatt darabokra hullik, mikor Darth Scabrous egy csatlósa elragadja. A Sith Nagyúrnak ugyanis épp az ő szokatlan képességére van szüksége dédelgetett terve megvalósításához. A különleges fekete orchidea, amire eddig Hestizo vigyázott, az utolsó összetevője annak az ősi, sith formulának, amelynek titkait a Nagyúr felfedni vágyik.

Scabrous számításaiba azonban hiba csúszik, és félresikerült kísérlete melléktermékeként vérszomjas élőhalottként kelnek új életre a Sith harcosok. Egyedüli céljuk a pusztítás, és hogy urukat szolgálják, míg annak terve be nem teljesedik, és el nem nyeri azt, amire mindennél jobban vágyik. A halhatatlanságot…

Mint ahogy azt ezek alapján joggal várhatjuk, a történetben hamar elszabadul a pokol, és a jobb sorsra érdemes Jedi-kertészre vérszomjas zombi Sith-mesterek, zombi Sith-tanítványok és zombi tauntaunok rontanak rá, és persze sok-sok hörgésnek, bugyogásnak és értelem nélküli tántorgásnak lehetünk tanúi. Hullanak a fő- és mellékszereplők, mint a legyek; ettől függetlenül érdemes végigolvasni a könyvet, hogy megtudjuk, mi lesz a végén szegény Hestizo sorsa.

A történet, mint ahogy már említettem, a Halálosztag című könyv előzménye, amely a Galaktikus Birodalom idején játszódik, de azt nem lehet tudni, hogy mennyivel korábban történnek az itt leírtak. Az olvasás során végig azzal bajlódtam, hogy nem tudtam időben elhelyezni az eseményeket. Számomra furcsa volt, hogy miközben Yoda mester a köztársasági időkbe helyezett Baljós árnyakban is úgy beszélt a Sithekről, hogy mindig csak egy mester és egy tanítvány van, a Halálvilágon mégis egy teljes Sith-akadémia működik, ahol mesterek sokasága oktatja a leendő Sithek százait. Persze ha a zombitörténet szemszögéből nézzük, érthető, hogy elég furcsa lenne, ha csak két zombi mászkálna ide-oda, de számomra mégis különös volt ez a fajta háttér.

Összességében Joe Schreiber előző könyve jobban tetszett, a csillagromboló zárt környezete a zombivá változott birodalmi csapatokkal érdekesebb volt számomra. Ettől függetlenül a Halálvilág egy délutáni kikapcsolódásnak megteszi, igaz, semmiképp sem egy felejthetetlen élmény.

Előző oldal Kapitány
Vélemények a műről (eddig 1 db)