Levéláradat
Kimentem ma a tópartra,
kicsalogatott az ősz varázsa.
Egy fa alatt békésen ültem,
a szín kavalkádban elmerültem.
Távolabb a fenyők hatalmas csúcsa
beköltözött a szomorú égboltba,
körülötte a sok csodás fa,
mintha a szellővel táncot járna.
A levegőben pörögtek a levelek,
arany és rozsdaszínűek,
kéjesen vonaglottak, lebegtek,
s végül a tó vízén elterültek.
A szél feltámadt, a bokrok susogtak,
a levelek a vízen tüzes tangót roptak,
nagy halomban a sok színes levél,
még a zöld levél is köztük henyél.
Hazafelé néztem a ringatózó tavat,
a köd épp akkor feküdt rá hanyatt,
a víz itt-ott foltokban látszott,
rajta néhány esőcsepp ugrándozott.
Arcomat eső mosta, a szél kipirosította,
jó volt elmerülni a szín kavalkádba,
de hiányzott a tücskök dala,
hiányzott …a nap sugara…
