Botorkálok

Szépirodalom / Versek (309 katt) Tordai Gábor
  2016.06.16.

Csak botorkálok
faltól falig.
Kábultan félig vakon-
mint zivatar verte fák
ama nyári hajnalon.
Véletlenül rálépek
földön heverő szívemre.
Arrébb rúgom
úgysem jó semmire.
Botorkálok- félig vakon.
Kezem beleakad valamibe
vagy tán valakibe…
Ki vagy? Mi vagy?
Nem emlékszem nevedre.
Hallom valami ver, dobol
sebesen halkulva,
majd megáll
görcsbe meredve.
Botorkálok faltól- falig
valamire rálépve…

Előző oldal Tordai Gábor