Havazás trilógia 3/3

Szépirodalom / Novellák (2710 katt) Zspider
  2010.12.23.

Klisék

Hát itt is vagyunk a megoldást nyújtó épületnél. Szedjük össze a gondolataimat. Jack megadta, amit vártam. Egy cipős dobozban egy régi épület tetején a neonlámpák mögött, ahova szokta rakni. Képek a bizonyítékokról. Két rúzs, az egyik sokat használt és elég olcsó, a másik drága, emlékszem az egyik exem is mindig ilyet vett és minden teli volt foltokkal, de ezek nem fontosak, a lényeg, hogy az egyik kézben maradt egy ruhadarabka, és ettől állt össze nekem a kép. A megerőszakolt lányokon semmilyen nyom nem maradt, de a póló igen fontos, ugyanis céges. Méghozzá egy hamburgercégé.
A kisfiú sikertelen volt az osztálytársaknál, így mivel apuci fedezi a seggét, könnyedén tud kurvákon bosszút állni, legalábbis a képek alapján az első két-három áldozata mind iskolás ruhákat hordtak. Hát megvettem az utolsó pénzemből egy koldus kabátját, és mivel hála a kialvatlanságomnak még hihetően is adom elő a szerepem. Hajnal óta itt járkálok és koldulok, remélve, hogy megérkezik a nagy góré, akinek azért még utánanéztem este egy netkávézóban, és szerencsére tényleg van egy fia, aki úgy fest, mint egy igazi vesztes. A mozaik összeállt.
Ahogy az ében Mercedes befordul a parkolóba, kiszáll egy kopaszodó, őszes, pipázó férfi, és a kocsiba visszafordulva a fiára parancsol, aki... sziszeg. Tehát pisze. Megvagytok mocskaim. Elindulok hátrafelé, majd meglátok egy ismerős járműt, de ezzel most nincs időm foglalkozni.
Hátul egy srác cigizik. A hátsó kapunál sosincs senki, erre nem figyelnek, dülöngélni kezdek, és kicsit meghajlok, hogy mindent elhiggyen.

- Édes főnököm! - szólítom meg, ahogy egyre közelebb érek. - Haverom! Nem tudsz adni egy kis aprót?
- Nem, bocs - mondja, és hátrébb lép
- Ne már... legalább egy szál cigit! Kérlek már, barátom - közeledek felé a markomat tartva.

Testközelbe kerültem, így behajlok, és ameddig ő a mellzsebéből veszi ki a dobozt, én minden erőmmel tökön vágom. Hangtalanul zuhan térdre fuldokolva, ekkor a mellkasához nyúlok, és kirántom a fegyverét. Tudom, brutális és nem valami macsó módszer, viszont ha nem sikerül az első ütésem, akkor nem áll le bunyózni, mint a filmekben, hanem erősítést kér, így először elveszem a hangját és utána a saját fegyverének a markolatával vágom tarkón. Kiütve.
Leveszem a kabátot, amit az utolsó lóvémból vettem a hontalantól, és rárakom a srácra. Finoman elfektettem a járdán, így senki se fogja őt megnézni. A fegyvere egy automata, majdnem uzi. Elég durva eszköz egy épület őrzésére azért. Akkor az elöl lévő Jimmy revolvere és hátulra az automata, nomeg van jó pár kulcsom és beléptetőkártyám.
Könnyedén tudok felfelé haladni. Mázlim van, és a biztonságiak kártyája mindenhova jó, de azért furcsa. Ha a főnök fia a tettes, akkor miért nem szóltak mindenkinek, hogy rám figyelni kell? Nehogy véletlenül besurranjak, mint most? Ha viszont csapda, akkor már mindegy. Mindjárt a tetőn vagyok és szépen belesétálok.
A tárgyaló. Remek, de a titkárnőt elküldték. Valószínűleg nem szabad semmit sem hallania. Bentről a hang ismerős. Már tudom, kié volt a kocsi. A drága ex-feleségemé. Tehát még a rendőrök is tudják, mi folyik itt? Ez az édes még megmenti a seggemet. Kár volt elválni tőle.
Belépek és elmosolyodom. Az apa és a fia egymás mellett állnak, de a nőnél már fegyver van, persze rájuk fogja. Mindenki elhallgat, amikor beérek, sőt meg is döbbennek.

- Na, akkor még a hatóság is itt van - mondom nyugodtan, és előveszem Jim revolverét.
- Mi az ördög folyik itt? Most már igazán magyarázatot kérek! - mondja vezérigazgató.
- Mister... nem, elnézést, doktor Frost. Hisz orvos volt, mielőtt ebbe a gyorsétteremláncba befektetett pénze hirtelen elkezdett növekedni, és magából hipp-hopp vezérigazgató lett, de a fia lúzer maradt, hiába lett mindene szebb. Ezért elkezdett kurvákat leölni. A kis aranyos.
- Apa! - kiált a fiú, és erre az apja csendre inti.
- Kikérem magamnak ezt a vádaskodást! - parancsolja az öreg.

Az apa már magyarázatba kezd, de a fiú remeg és izzad. Ez jó, szóval tényleg jó helyen tapogatok. Az apa csak "öö"-zik össze és vissza, mire a a fiú nekiront a volt feleségemnek, és a földre esnek. Nem merek lőni, túl nagy a káosz. Mikor felállnak, akkor már a fiú fogja az exem fejének a pisztolyt. A volt feleségem pisztolya, ez baj, az egy nagyon jó fegyver.

- Na! Moszt legyetek bátrak! Le a fegyverrel! - parancsolja. - Gyerünk, tedd le!
- Fiam ne! - mondja a meglepett apa.
- Kusszolj! Eleget rejtőzködtem mögötted ész álcásztuk! Én voltam ész kinyírtam a vén ribancokat! Biszony, durván! Eszt isz kinyírom! Igasz túl fiatal nekem, de hát esz legyen a legkiszebb gond!

A lányka arcán izzadtságcseppek gurulnak el. Nagyon fél, és ez az elmebeteg vigyorog, mint egy büszke állat. Szerencsére ismerem a nőket és a fura szokásaikat. Főleg ha a ruhákról van szó. Imádnak öltözködni. Előveszem hátulról a gépfegyvert, és ameddig a kölyök ugat, tüzet nyitok. Két-három lövés éri a feleségemet, aki a földre zuhan.
A pancser rémülten ugrik hátra és a fel is áll, de ez nem lényeg, a fontos, hogy eldobta a pisztolyt, így gyorsan kap egy sorozatot a testébe. Ahogy mondtam. Ismerem a nőket. A feleségem mindig hordja a golyóálló mellényt. Odalépek. Nincs vér és lélegzik. Valószínűleg elájult.

- Ő volt az?

Egy hang, de ez új. A tegnapi kislány, és a szétlőtt fiút nézi. Követtek a lótuszok. Miért lepődök meg? Ők sem idióták és... miért kérdezte ezt meg? Fel kéne ismernie hisz találkozott már vele...
Elcsesztem! A prostira nézek elkerekedett szemekkel. Miért mondta a srác, hogy az áldozatai vének voltak? A feleségem, aki most lesz harminc, pedig fiatal? Gyilkos volt, de nem ebben az ügyben! Hát persze! Ki tudta, hogy jönnek a rendőrök értem? Ki küldte őket rám? Ki a közös ismerős, aki hagyta valószínűleg, hogy lefényképezze Jack a nyomokat? Ki jött be már előttem ide? A gyilkos maga a feleségem!
Felé fordulok, de addigra már rám fogja a revolverem, amit Jimmy megbarnult és fagyott vére borít néhol. Féltérden áll, és csak rám céloz, az öreg bőg a háttérben, a kislány remegve áll mellettem.

- Feladom. Miért? - kérdem
- Hát az első lányt járőrözés közben nyírtam ki. Tudod, akkor váltunk el, és annyira emlékeztet arra ribancra, akivel megcsaltál, azt akartam, hogy ne élvezze és a végén megdögöljön, de a többinél eszembe jutott egy módszer. Emlékszel, hogy ismeretségünk előtt vesztettem el a meg nem született fiamat? Találd ki volt az orvos. - "Frost" név fut végig a fejemben. - Bingó szivi. Elvette a gyermekemet, így revanst akartam. A kocsit rendbe raktam. - Hát ezért nem ismertem fel azonnal. - Aztán te lettél a csali. Mikor megtudtam, hogy a kurvák megbíztak, és nagyon kapóra jöttél. Rád kentem, így ameddig vadásztak, megtudhattam tőled, melyiknek lett nagy szája, hogy végre felszólaljon, mivel én elvágtam az esélyeiket a jardon. - "Ki bérelt fel?", ezt kérdezted először. - Gondoltam kinyírom az öreget és a kölkét, addigra te megunod a rohanást, és elmondod, ki bérelt fel, így megölhettem őt is.
- Velem mi lett volna?
- Miután elmondod, fejbe lőttelek volna, és a kezedbe adom azt a fegyvert, amivel az öreget és a kölyköt nyírtam ki. Önvédelem.

Hát ezért váltunk el. Ekkor kiölti a nyelvét és annak a vége orvosilag ketté van vágva. Íme a sziszegő gyilkos. A prosti lány ekkor kiáltva ront neki, és a feleségem azonnal tüzel. Sajnos útban van, így nem tudok lőni, csak látom a pici lányt, ahogy a földre zuhan a mellei közt egy hatalmas fekete füstölgő lyukkal, amiből vér folyik.
A nő elmosolyodik, küld egy csókot és tüzel. Pillanatra becsukom a szemem és hátralépek. Dörrenés, de nincs fájdalom. Kinyitom a szememet. Az exem félarccal fekszik a földön. Heh. Köszi Jimmy. A véred rászáradt a fegyverre és a második golyó már fordítva sült el. A rendőrök megérkeznek, betörve az ajtót.

- Bevallok mindent! - üvölti az öreg és magyarázni kezd. Minden szava igaz, nem áll le védeni senkit, a vesztesség túl nagy volt neki.

Ameddig ő elmondja, hogy mi volt és a kis prostihoz lépek. Leveszem a kalapomat és a mellkasára rakom. Felállok és elindulok kifelé. Hála az öreg magyarázkodásának, nem állják az utamat a város szeme fényei.
Délhez képest nagyon sötét van, és a hó úgy esik, hogy alig lehet átlátni rajta. Jack próbál mögém lopózkodni, hogy meglepjen. Majd megáll és simán köszön.

- Mennyit kérsz a teljes sztoriért?
- Szép kalap, de majd holnap - mondom és levéve a fejéről elindulok a havazásban.
- Ne már...

Végül is megoldottam az ügyet, és végre mindenki békén fog hagyni, sőt még a saját lakásomban is alhattok ma. Csak ne havazna ennyire.

Előző oldal Zspider
Vélemények a műről (eddig 6 db)