Látod, ez a szerelem

Szépirodalom / Szerelem (392 katt) kisjankó
  2016.05.23.

Sínek mellett áll egy kis ház,
abban született meg Virág,
a környéken a legszebb lány,
felnevelte a mamája,
és szárnyára bocsátotta.
Erekfőn járt iskolába,
szerelmes lett tanárába,
aki örömmel fogadta:
vágyott Virág illatára.
Sétáltak a tornakertben:
fiatalon, szerelmesen,
de elmúltak a szép napok:
a szép leány elballagott.
Tanítónőként folytatta,
sokat gondolt a tanárra,
volt egy kollégája vele,
aki helyettesítette.
Kacarásztak, szórakoztak,
amikor egy szép őszi nap
érkezett egy szőke legény,
és sebet ejtett a szívén.
A bimbóból friss virág lett,
fülig voltak szerelmesek,
a lány tanáráról beszélt:
őrizgette az emlékét.
A legény udvarolt neki,
bizonygatta, hogy szereti.
A leány is szerelmes lett,
sétálgattak egymás mellett,
összefogták a kezüket,
estefelé hazamentek,
s ajánlották az ölüket.
A férfi leült a székre,
Virág meg az ő ölébe,
közel volt a dívány sarka,
s aztán átköltöztek oda,
mert mind a kettő kívánta,
hogy feküdjenek egymásra.
Akkor este megtehették,
mert Virág a barátnőjét
otthonról eltanácsolta,
s befeküdhettek az ágyba.
Nem volt szükség a ruhára,
csak a test darabkájára,
Virág völgye befogadta,
s megrepedt a szűzhártyája,
mert a legény azt láthatta,
hogy véres lett a dákója.
Virág teste megremegett,
kapott dákót, jó keményet,
a szerszámot régen várta,
érezhette, hogy megkapta.
Hogy Virág teste pucér volt,
legény mindent bebarangolt,
szemét hasára vetette,
látott egy fekete pontot:
az volt Virág anyajegye,
ma is látja, s remeg bele.
Beszívták a test illatát,
nem akartak használni mást,
azt érezték szerelemnek,
ha egymásra feküdhettek,
és sokszor kielégültek.
Felborult ám az egyensúly,
érkezett Virágnak egy új,
aki rögtön megszerette,
és hancúrozhatott vele.
Virág három legény kapott,
a harmadik már öreg volt,
de az apja azt akarta:
ő legyen Virágnak ura.
Az öreget nem szerette,
a lehetett, elkerülte,
előnybe került a másik,
Virág azzal játszadozik.
Politikus volt, és főnök,
a sikere beköszöntött,
Virág neki adta szívét,
és elhagyta a legényét,
aki nehezen viselte,
hogy elhagyta a szerelme.
kinek egyik levelében
könnyezve azt olvashatta:
"babám, nem hagylak el soha."
A nótából azt idézi,
"ahogy én, nem szeret senki."
Megbánta hát, hogy elhagyta,
és a legényt visszavárta,
de az mást kapott magának,
s udvarolgatott Rózsának.
Már az első percben tudta,
hogy felesége lesz Rózsa,
megfelelőnek őt látta,
hogy legyen a házastársa.
Mai napig együtt élnek:
vége nem lesz szerelmüknek.

Előző oldal kisjankó