Holdkórosok

Szépirodalom / Abszurd (650 katt) The Economist
  2016.04.23.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2016/4 számában.

Feladó: kabinetiroda@miniszterelnokseg.gov.hu
Dátum: 2032.07.28.
Címzett: Holdkór Munkacsoport
Tárgy: A 2032.07.20-i ülés emlékeztetője

Tisztelt Címzettek!

Jelen levél mellékleteként megküldöm Önöknek a Holdkór Munkacsoport 2032.07.20-ai ülésének és az ott elhangzottaknak rövid, kivonatolt összefoglalóját.

Üdvözlettel:
Nagy Elemér kabinetfőnök megbízásából
Kovács Alexandra gyakornok
Miniszterelnökség, Kabinet Iroda

Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie.

***

Emlékeztető a Holdkór munkacsoport 2032.07.20-ai üléséről

Résztvevők:
Balogh Ádám, Magyar Kereskedelmi és Iparszövetség elnöke
professzor dr. PHD Bogács Mihály, Magyar Tudományos Akadémia tagja
Császár Tibor, frakcióvezető
Fekete Szilárd, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
Kármán Ágnes miniszter, Oktatási Minisztérium
Kiss Ivett, Good Advice Consulting Tanácsadó Kft. ügyvezetője
Kerekesné dr. Horváth Ilona miniszter, Egészségügyi Minisztérium
Kovács Alexandra gyakornok, Miniszterelnökség
Mezőtúry-Papp Anna kormánybiztos
Nagy Elemér kabinetfőnök, Miniszterelnökség
Tóth Mihály, Magyar Kereskedelmi és Iparszövetség alelnöke

Helyszín: Magyar Parlament, 148-as tanácsterem

Időpont: 2032.07.20. 14 óra

Tekintve, hogy a munkacsoport első ízben ült össze, az ülés a munkacsoport tagjainak bemutatásával, és a munkacsoport feladatainak felvázolásával kezdődött. Az ülésvezető, Nagy Elemér (kabinetfőnök, Miniszterelnökség) dióhéjban ismertette az összegyűltekkel az összejövetel célját, mely a holdkór rohamos terjedésével kapcsolatos nemzetgazdasági kockázatok felmérése, valamint a betegség megfékezése érdekében szükséges és lehetséges intézkedések meghozatala, alkalmazásuk gyakorlatba ültethetőségének vizsgálata.

Jelenlévők egyetértettek, hogy az ülésről emlékeztető készüljön, melynek elkészítésével a Miniszterelnökség egyik jelenlévő munkatársát, Kovács Alexandra próbaidős gyakornokot bízták meg.

Az ülésvezető ezután felkérte professzor dr. PhD Bogács Mihályt (a továbbiakban: professzor, illetve Professzor Úr), virológust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, a kór egyik legelismertebb kutatóját, hogy ossza meg a többi résztvevővel mindazokat az információkat, melyek véleménye szerint munkájuk szempontjából relevánsak, a munkacsoport kitűzött céljainak elérése tekintetében fontosak lehetnek.

A Professzor Úr ezek után röviden ismertette a vírussal, és annak elterjedésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A holdkórt (Lunarus Stupidus) először 2018-ban diagnosztizálták Floridában, egy NASA létesítmény dolgozói körében. A betegség kialakulásának körülményei máig nem tisztázottak, azonban a tudományos körökben jelenleg elfogadott általános vélekedés szerint a vírust egy 2017-es holdexpedíció hozhatta magával a Földre. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy az organizmust később több – nem megfelelően sterilizált – Holdról származó kőzetmintában is sikerült kimutatni. Minthogy ezen kőzetmintákat világszerte számos múzeumban kiállították, így a kór rohamos gyorsasággal terjedt el az egész bolygón. Izolálására és megfékezésére nem volt esély.

Az elterjedést segítette, hogy a betegségnek nincsenek szemmel látható, fizikai tünetei. A holdkórósok így a gyanútlan szemlélő számára teljesen veszélytelen, egészséges embereknek tűnhetnek. Ez teszi a kórt olyan alattomossá, hiszen alaposabb vizsgálatok nélkül a holdkóros populációt rendkívül nehéz, szinte lehetetlen kiszűrni az egészséges népesség köréből.

Mint a fentiekből kitűnik a betegségnek testi jelei nincsenek. A vírusok általános velejárói (láz, fokozott váladéktermelés, szöveti elváltozások) nem kísérik. A kór kizárólag mentális leépülést okoz, melynek mértéke jelentős. Különösen a nyugdíjasok esetében. A legújabb idegrendszeri kutatások ugyanis igazolták azt a széles körben elterjedt, igen népszerű, de sokáig vitatott elméletet, miszerint a nyugdíjjogosultság elérésének időpontjában az agy egyes működési területei szinte azonnal, visszafordíthatatlanul leállnak. Így ennek következtében a nyugdíjasoknál még fokozottabban jelentkeznek a holdkórság jól ismert tünetei:

- a logikus gondolkodás képességének csökkenése, szélsőséges esetekben teljes eltűnése,
- saját szellemi képességek túlértékelése, túlzott önbizalom,
- fokozott kockázatvállalás,
- ellenállhatatlan kényszer közösségi ügyekbe való beleszólásba,
- saját vélemények másokra történő erőszakos ráerőltetése.

A statisztikai adatok alapján azonban a holdkór nem kizárólag az idősebb generációkat sújtja. Más korcsoportokban is fellelhető, sőt az érintettek aránya a serdülők között erősen felülreprezentált. Ennek valószínű oka, hogy náluk, fiatal koruk okán még nem alakulhatott ki a holdkórosokkal szembeni immunitás.

A Professzor Úr hangsúlyozta, hogy a kór terjedése súlyos társadalmi és gazdasági kockázatokat hordoz magában. Amennyiben pedig a megfelelő lépések nem történnek meg időben, a fertőzöttek számának további növekedése katasztrofális következményekhez vezethet. Az irracionális viselkedésminták elterjedésének negatív hatása sokak szerint már most több válság kialakulásában is komoly szerepet játszott. Például a 2029-es nemzetközi pénzügyi krízisben, vagy a jelenleg is zajló közel-keleti háborús konfliktusokban. Elkerülendő, hogy hasonló katasztrófák hazánkban is bekövetkezhessenek, a professzor szerint azonnali intézkedések meghozatalára van szükség. Kiemelte, hogy különösen fontos lenne a holdkórosok elkülönítése, karanténba zárása, valamint mentális állapotukra tekintettel gondnokokság alá helyezése.

Nagy Elemér ülésvezető ezután megköszönte a részletekbe menő beszámolót, és indítványozta, hogy mielőtt a Professzor Úr javaslatait részletesen megvitatnák, előtte hallgassák meg a Kiss Ivettet, a Good Advice Consulting Tanácsadó Kft. ügyvezetőjét (egyben a Miniszterelnök Úr unokahúgát), aki egy a kormány megbízásából a holdkórság témakörében készített tanulmányt kívánt a hallgatósággal megosztani. Kiss Ivett ezek után a munkacsoport tagjai számára kiosztotta, és szóban röviden összefoglalta a tanulmány nyomtatott változatát, mely a pestis, a kolera, valamint a lepra járványok társadalmi és gazdasági hatásait volt hivatott elemezni a koraközépkori feudális államokban. Az ügyvezető asszony (mellékesen a Miniszterelnök Úr unokahúga) előadása valamennyi résztvevőt lenyűgözte alaposságával, valamint széles látókörűségével, és teljesen új megvilágításba helyezte előttük a fríz takácsok németalföldi szabadságharcban betöltött szerepét. Mindössze Bogács Mihály professzor kívánt két aprócska megjegyzést tenni az elhangzottakhoz:

a, A tanulmány 90%-ban szóról-szóra megegyezik a National Geographic 2027. évi különkiadásával, mely a pestis, a kolera, valamint a lepra járványok társadalmi és gazdasági hatásait elemezte a koraközépkori feudális államokban.
b, Az elemzés semmilyen releváns információt nem tartalmazott a holdkórság hatásainak mérséklésére, valamint a vírus terjedésének megállítására vonatkozóan.

Kiss Ivett megköszönte a Professzor Úr észrevételeit. Különösen azt, amelyben felhívta a figyelmet a tanulmány hiányosságaira a holdkór, valamint a középkori fertőzések közötti kapcsolatok feltárását illetően. Mint az ügyvezető asszony kifejtette, az elemzés egyik nem titkolt célja volt, hogy a középkori járványügyi intézkedések, mint afféle korabeli „best practice” gyakorlatok vizsgálatán keresztül hasznos tanácsokat adjon a holdkór lehetséges 21. századi globális kezelését illetően. A Good Advice Consulting Tanácsadó Kft. rendelkezésére bocsátott költségvetési források azonban nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy a korabeli epidémiák és a holdkórság jelenlegi terjedése közötti kapcsolatokat megfelelő mélységben feltárják. Így arra a kérte a munkacsoportban résztvevő kormánytagokat, hogy a tanulmány befejezése érdekében további pótlólagos költségvetési összegeket bocsássanak a Kft. részére.

A munkacsoport kormánypárti tagjai egyhangúlag egyetértettek, az elemzés igen értékes eszköz lehet a kór ellen vívott harcban. Mivel pedig a tanulmány egyértelműen betegségmegelőzési, egészség-megőrzési célokat szolgál, így felkérték Kerekesné dr. Horváth Ilona egészségügyi minisztert, hogy a szükséges összeget az Egészségügyi Minisztérium költségvetéséből a kórházi eszközbeszerzések előirányzatának terhére a fenti célra csoportosítsa át. Szintén teljes egyetértés volt a tekintetben, hogy a tanulmány mielőbbi elkészülte nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, így közbeszerzés kiírására a szűkös időkeret miatt nincs lehetőség.

Rövid kávészünetet követően Nagy Elemér ülésvezető úgy találta, hasznos lenne megvitatni a Professzor Úr korábban elhangzott azon felvetéseit, melyek a holdkórosok elkülönítésére, karanténba zárására, valamint gondnokokság alá helyezésére vonatkoztak.

A javaslatokra a többi megjelent részéről először Balogh Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparszövetség elnöke kívánt reagálni. Mint kifejtette, a Szövetség megbízásából készített nem reprezentatív, azonban mindenképpen megbízhatónak tekinthető felmérések alapján a holdkórosok megoszlása az egyes gazdasági ágakban és tudományterületeken korántsem egyenletes. Példaként hozta fel a bölcsészeket, ahol a holdkórral érintettek aránya kiemelkedően magas. A tervezett karantén intézkedések hatásaként a munkaerőpiacon így szélsőséges szabadbölcsész hiány lépne fel, melynek következményei beláthatatlanok lennének. Ezen véleményét alátámasztotta Tóth Mihály, a Szövetség alelnöke, egyben a McDonald’s Hungary Kft. ügyvezetője is, aki kijelentette, hogy egy ilyen lépés a teljes magyar gyorséttermi ágazat lába alól kihúzná a talajt. Mint felhívta rá a figyelmet, ilyen lelkes, elkötelezett, jól képzett munkaerőt hasonló bérszínvonalon képtelenség lenne máshonnan pótolni.

Balogh Ádám további aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a nemzetgazdasági szintű fogyasztás tekintélyes része köthető az érintett csoporthoz. Egyes iparcikkek és pénzügyi termékek (okos-készülékek, áruhitelek) keresletében olyan szintű visszaesés következhetne be, mely egész ágazatokat dönthetne romba. Ez tömeges munkanélküliséghez, ezen keresztül GDP visszaeséshez vezetne.

Ezen kijelentését megerősítette Fekete Szilárd, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke is, aki szerint a kiemelt adóbevételek jelentős hányada köthető az érintett adózói körhöz. Igencsak velősen megfogalmazott véleménye szerint az említettek adóbefizetésből való részesedése messze túlmutat számarányukon. („Ebben a ki●●●●●tt országban már csak a holdkórosok fizetnek adót.”)

Császár Tibor frakcióvezető további fontos szempontokra is felhívta a jelenlévő kormánytagok figyelmét. Mint megjegyezte, az egészségügyi karantén igen komoly koalíciós válság kockázatát hordozza magában. Amennyiben ugyanis egyes kormánytagokról bebizonyosodna, hogy vírushordozók, akkor az esetleges vesztegzárral könnyedén odalehetne a kormányzati többség. A maga részéről ugyan ennek a lehetőségnek a valószínűségét igen alacsonynak találta, hisz mint kijelentette, az ország javát szolgáló, megalapozott döntések és a magas színvonalú, hatékony kormányzati munka önmagukban garantálják, hogy mind a frakcióban, mind a koalíciós partner soraiban a legkiválóbb, szellemileg és mentálisan tökéletes kondícióban lévő szakemberek dolgoznak. De mint kijelentette, a holdkór kiszűrésére szolgáló tesztek jelenleg még olyan megbízhatatlanok, hogy ezekre nem lehet egy ország sorsát alapozni.

Ez utóbbi mondatra reagálva Bogács Professzor Úr nemzetközi tanulmányok eredményeit idézte, melyek megállapították, hogy a szűrővizsgálatok 99,9%-ban pontosak.

A Frakcióvezető Úr azonban határozottan hangot adott azon véleményének, túl komoly téma ez ahhoz, hogy holmi egzakt számok és mutatók alapján hozzanak róla döntést. Ilyen horderejű kérdésekben már magasabb szempontoknak kell érvényesülnie. Ezzel Bogács professzoron kívül mindenki egyetértett. Így egyhangú határozat született, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket szem előtt tartva, a parlamenti képviselők esetében a holdkór-szűréstől el kell tekinteni.

Mezőtúry-Papp Anna, választások lebonyolításáért felelős kormánybiztos a gondnokság alá helyezés gyakorlati megvalósításának lehetséges problémáit járta körbe. Mint ismertette, a gondnokság alá helyezett állampolgárok a továbbiakban nem élhetnének szavazati jogukkal. Márpedig egy független elemzőközpont, az Ezredkezdet Kutatóintézet aktív szavazók körében végzett felmérése szerint a holdkórosok a legfogékonyabbak a kormányzati kommunikáció által képviselt egyszerű, közérthető, rövid üzenetek befogadására. És a legsötétebb, totális diktatúrákat idéző, elfogadhatatlan, antidemokratikus intézkedés lenne emberek egy csoportját csupán egészségügyi helyzetük miatt kirekeszteni a demokratikus véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogából. Sőt azt is tűrhetetlennek tartotta, hogy magyar állampolgárokat a 21. század és egyben Európa közepén olyan pejoratív kifejezéssel illessenek, mint a „holdkóros”. Hiszen, mint köztudott, a „kór” szóhoz egyértelműen negatív képzetek társulnak a társadalom túlnyomó többségében, így ez már önmagában elég, hogy megbélyegezze ezeket az embereket. Ezért Mezőtúry-Papp Anna javasolta a holdkóros helyett a „lunárisan orientált” szófordulat használatát.

Itt komoly vita alakult ki közte és a Professzor Úr között. Bogács Mihály professzor szerint egyrészt a holdkórság tudományosan igazolt betegség, és nem orientáció kérdése, másrészt egy egész nemzet sorsát nem lehet szellemileg korlátolt emberek döntéseire bízni.

Az első felvetésre reagálva a Kormánybiztos Asszony kijelentette, hogy a tudományos terminológiák semelyik civilizált európai országban nem lehetnek fontosabbak a politikai korrektségnél. A második megjegyzés pedig véleménye szerint egyértelműen bebizonyította a professzor elfogultságát, mely nyilvánvalóan abból fakad, hogy a kór (avagy orientáltság) kutatásával foglalkozó tudósként túlságosan érintett a témában, így nem képes objektív véleményt alkotni az adott kérdéskörben.

Mezőtúry-Papp Anna kijelentéseivel valamennyi jelenlévő kormánytag egyetértett. Így közös döntés született, hogy Bogács Mihály tagságát szüntessék meg a munkacsoportban. Ezután rövid – de indulatoktól sem mentes – intermezzót követően az ülés immár Bogács Mihály jelenléte nélkül folytatódott.

Az ülés további része a lunárisan orientáltak társadalmi beilleszkedésének elősegítésének, mindennapi életük megkönnyítésének jegyében telt. Teljes összhang alakult abban a tekintetben, hogy a társadalom egy ilyen széles rétegéről egyetlen országáért felelősséget érző, elkötelezett politikus sem mondhat le. Így a kormányzat legfontosabb feladata, hogy azonosítsa és lebontsa mindazokat a korlátokat, melyek megakadályozhatják ezen embereket abban, hogy teljes értékű életet éljenek. Néhány gyakorlati javaslat is elhangzott.

Balogh Ádám a Kereskedelmi és Iparszövetség részéről üdvözölné, ha a diploma megszerzésének életszerűtlenül magas elvárásait a jövőben lejjebb szállítanák. Mint elmondta, évente több ezer diploma veszik el a felsőoktatásban pusztán azért, mert a tanulók nincsenek tisztában a szorzás-osztás matematikai műveletekkel. Meglátása szerint egyetlen ország sem engedheti meg magának azt a pazarlást, hogy munkaerőpiaca ilyen értékes erőforrásoktól essen el, pusztán néhány technikai jellegű apróság miatt. Véleményével egyetértett Tóth Mihály alelnök úr, aki elmondta, hogy munkavállalóik a gyorséttermi ágazatban szinte egyáltalán nem használják ezen ismereteket, remekül boldogulnak az összeadás-kivonás alapműveletekkel is. Ez alapján javasolja a követelményrendszer felülvizsgálatát, és az érintett diplomák esetében átmeneti enyhítés lehetővé tételét.

Kármán Ágnes oktatási miniszter felvetette egy új, kormány által támogatott diplomamegóvó intézkedési csomag kidolgozását. Mely a jelenlegi, szigorú követelményrendszer által hátrányosan érintett felsőoktatási tanulók helyzetét segítene rendezni. Ez alapján a főiskolások egy könnyített különbözeti vizsga révén, a szorzótábla felmondásával mentesülnének az osztási és szorzási műveletek mélyebb elsajátítása alól. A szorzótábla megtanulásához ingyenes 120, illetve 240 órás tanfolyamokat indítana a minisztérium megfelelő szakmai háttérrel rendelkező oktatási cégek közreműködésével. A Miniszter Asszony rögtön az egybegyűltek figyelmébe ajánlotta a Kikupáló Oktatási és Képzési Kft-t, melynek ügyvezetőjeként garantálni tudja a cég magas szakmai minőségét. A munkacsoport tagok üdvözölték a kezdeményezést, és úgy határoztak, hogy a képzések lebonyolításával megbízandó cégeket 2032.09.20-i határidővel, más kormánytagok ajánlásait is figyelembe véve fogják kiválasztani. A végleges lista elkészülte után pedig sor kerülhet a nyilvános pályázatok kiírására is.

Mezőtúry-Papp Anna megkérte a Miniszter Asszonyt, hogy a képzésekről az Oktatási Minisztérium folyamatosan tájékoztassa az érintett diákokat, és a jelentkezéshez minden segítséget adjon meg a számukra. Felvetette, hogy az általában szokásos írásos tájékoztató anyagokat esetleg egyszerűbb, színes rajzokkal is kiegészíthetnék, nehogy a jövő Magyarországának leendő diplomásai számára túl nagy kihívást jelentsen azok értelmezése, és ezáltal zátonyra fusson ígéretes szakmai karrierjük.

Ezek után Nagy Elemér ülésvezető felkérte az egybegyűlteket, hogy az idő előre haladtára való tekintettel dolgozzák ki a munkacsoport jövőbeni feladatainak ütemtervét, illetve az ülések menetrendjét.

Kiss Ivett itt felvetette, hogy a munkacsoport üléseknek új, a jelenleginél megfelelőbb helyszínt kellene keresni. Mint kifejtette, hiába ért egyet valamennyi tag azzal, hogy a holdkórhoz nem szabad semmilyen negatív, betegségekre utaló képzetet társítani, attól még a hivatalos tudományterminológiai meghatározás szerint a jelenséget egyelőre sajnos fertőzésként kell kezelniük. Így indokoltnak látja, hogy a munkacsoport üléseket ezentúl valahol a Karib-térségben – Costa Ricában, Jamaicában esetleg Kubában – rendezzék meg, hiszen ezen területek korábban jelentős sikereket értek el olyan veszélyes vírusok elleni harcban, mint a malária, a sárgaláz, vagy a Duengi-kór. Ekképpen ezen országok különösen alkalmasak arra, hogy a csoporttagok testközelből szerezzenek tapasztalatot az epidémiák elleni küzdelem gyakorlati fogásairól. Szavaival messzemenőkig egyetértett Császár Tibor frakcióvezető úr is. Mint mondta, ezzel a jól megalapozott, és észérvekkel is bőven megtámogatott helyszínválasztással már előre kifoghatnák a szelet az ellenzék, valamint az örökké botrányra éhes bulvármédia vitorlájából. Elejét véve, hogy méltatlan és rosszindulatú vádaskodásaikkal azt a nyilvánvalóan hamis képzetet keltsék, hogy a kormánytagok munka helyett csak a lábukat lógatják a munkaüléseken.

Nagy Elemér osztotta a Frakcióvezető Úr véleményét, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a megjelölt külföldi helyszínek nyilvánvaló előnyeik mellett jelentős hátrányokkal is rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabb, hogy a nagy távolság miatt könnyen előfordulhat, a munkacsoport egyes kormányzati tagjai más irányultságú elfoglaltságaik miatt nem tudnak majd részt venni a gyűléseken. Eme problémát áthidalandó, felvetette a munkacsoport létszámának megemelését, mely az esetleges hiányzások esetén is biztosítaná a gördülékeny munkavégzést. Hangot adott ama véleményének, hogy az új tagok kiválasztása során – Bogács Mihály professzor negatív példájából okulva – elsődleges fontosságú szempont kell legyen a lunárisan orientáltakkal szembeni objektivitás és elfogulatlanság, valamint a helyzetük iránti megértő és elfogadó hozzáállás. Ami nyilvánvalóan nem várható el a tudományos prekoncepciók béklyóiba vert egészségügyi szakemberektől. Így a Kabinetfőnök Úr javasolta, hogy az új tagok mindenképpen az egyszerű laikusok közül kerüljenek ki. Mivel ők mentesek mindazon előítéletektől, melyek a holdkórság témájában jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező, így tárgyilagosságukat vesztett kutatókat jellemzik.

E gondolatmenet alapján Császár Tibor, Kerekesné dr. Horváth Ilona, Kármán Ágnes, Mezőtúry-Papp Anna és Nagy Elemér előterjesztésének megfelelően, a munkacsoport a jövőben az alábbi tagokkal egészül majd ki:

- Császár Tiborné (műkörmös, manikűrös)
- Kerekes Ádám (pályázati tanácsadó)
- Kármán Norbert (egyetemi hallgató)
- Mezőtúry Gábor (művészetkritikus)
- Nagyné Balogh Erzsébet (háztartásbeli)

Az új tagok tanácsadóként segítik majd a munkacsoport munkáját, és ennek megfelelő díjazásban, valamint juttatásokban részesülnek. Tekintve, hogy az új helyszín, valamint a taglétszám megemelése az előzetes kalkulációkhoz képest jelentős költségnövekedést eredményez, a tagok kezdeményezték a munkacsoport működési előirányzatának megemelését más, kevésbé fontos előirányzatok – árvízvédelmi felkészülés – terhére, melyet a Kormány utólag jóváhagyott.

A munkacsoport tagok egyetértettek, hogy a feszített határidők miatt a következő három ülésre még augusztusban (főszezonban) sor kerüljön. Az ülések ütemtervének részletes kidolgozásával, a helyszín és szállás biztosításával, valamint a programok megszervezésével Kovács Alexandra próbaidős gyakornokot bízták meg, aki költséghatékonysági okokból a gyűléseken személyesen nem, csak videokonferencián keresztül vesz majd részt.

Végezetül az ülés berekesztése előtt Nagy Elemér ülésvezető kezdeményezte, a jelenlévők bocsássanak ki nyilatkozatot, melyben nyomatékosítják elkötelezettségüket és teljes odaadásukat a lunárisan orientáltak ügyét illetően. Ennek megfelelően az egybegyűltek hitet tettek, legjobb tudásuk szerint fognak dolgozni annak érdekében, hogy elősegítsék a lunárisan orientáltak többségi társadalom általi elfogadását, sőt megbecsülésük kivívását. Mindent megtesznek, hogy egy olyan országot hozzanak létre, ahol a holdkórosokat nem csak megtűrik, hanem támogatják, segítik, és egyben ösztönzik a közösségi ügyekbe való minél aktívabb beleszólásba. Hogy ebben az országban holdkórosnak lenni ne teher legyen, hanem elismerés. Megígérik, az elkövetkezőkben teljes erejükből azon lesznek, hogy Magyarország legyen a holdkórosok igazi paradicsoma.

Magyarország, 2032.07.28.

Előző oldal The Economist
Vélemények a műről (eddig 2 db)