Elvették
Vérzik a szívem, ellopták az életem,
eltaposták fájó, meggyötört lelkem,
féltve őrzött verseim elvették!
Olyan, mintha most csupaszon állnék…
Úgy érzem, elvették az érzéseimet!
Kicsavarták szívemet, lelkemet!
Elvették tőlem a szerelmemet!
Elvették azt, ki soha nem szeretett!
Az örömömet, bánatomat!
Kacagásomat, kiáltásomat!
Elvették nyugalmamat!
Elvették a családomat…
Elvették tőlem a természetet!
A hulló faleveleket!
A tél szépségét!
A tavaszt és nyár melegét…
A verseim nekem nem csak versek,
hozzám tartozó életek!
látom, hogy más neve alatt csillog,
de nem róla szól, így nem is ragyog…