Star Wars: Az Ébredő Erő

A jövő útjai / Star Wars (699 katt) Kapitány
  2015.12.30.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/12 számában.

2015 decemberének egy hideg estéjén Idával és Zolival elmentünk a szentesi moziba, hogy megnézzük a Star Wars sorozat legújabb részét, az Ébredő Erőt. Az előadás menetrend szerint 20:30-kor kezdődött volna. Időben odaértünk, és némi előtérbeli várakozás után elfoglaltuk helyünket. Annak ellenére, hogy hétköznap volt, és már a sokadik vetítést tartották, telt ház volt; több ismerőssel is összefutottam a büfé előtt. Miután a többség elhelyezkedett, félig-meddig elsötétült a nézőtér, majd elkezdődött... egy filmelőzetes.

Ekkor visszagondoltam a 80-as évek közepére, amikor még nem volt se videó, se DVD, se internetes letöltés, és életemben először mentem el a moziba megnézni a Csillagok háborúját. Akkoriban az volt a szokás, hogy a filmek előtt egy híradót adtak le, amely Rákóczi indulóval kezdődött. Ez megszokott esemény volt, most is végignéztük az igazándiból senkit sem érdeklő híreket. A híradó után egy elborult magyar animációs film következett, aminek persze semmi köze nem volt se Darth Vaderhez, se Luke Skywalkerhez. Ezt is megnéztük. Ha valaki azt gondolná, hogy ezzel vége lett a tárgyhoz nem tartozó néznivalóknak, akkor téved: leadtak még egy olyan, talán tudományos ismeretterjesztésnek szánt filmet is, amelyben egy iskolában a kutatók a jobb sorsra érdemes gyerekek hátára dobozokat, a kezükre pedig kábeleket erősítettek, és közben valamilyen fontos megállapításra jutottak. Persze ma már nem emlékszem, hogy ez a kutatás konkrétan milyen módon vitte előbbre az emberiséget, de az biztos, hogy a nézők ekkor már elég idegesek voltak. Aztán végre elkezdődött a várva várt film...

Három évtized elteltével már nem a Rákóczi indulót kellett hallgatnunk, hanem filmelőzeteseket és reklámokat nézhettünk. Ez nem tartott túl sokáig, csak kb. 25 percig. A nézők, hasonlóan a 80-as évekbeli vetítéshez, most is idegesek voltak. Természetesen türelmesen megvártuk, hogy elkezdődjön a csillagháborús eposz 2015-ös része, bár hallottam, hogy a közelben valaki a panaszkönyvet emlegeti.

A film kb. este 11-ig tartott, és a végén némileg csalódottan jöttem ki a moziból. Lehet, hogy az elvárásaim voltak túl magasak, vagy hogy a 80-as évekbeli hatást vártam, de végül is mindegy: összességében nem igazán tetszett a film. Hasonló érzésem volt, mint amikor annak idején a Hegylakóból készítettek egy harmadik részt is – mivel a másik kettő sikeres volt –, de a végeredmény sajnos csak az első rész felhígított változata lett.

Nem szeretném lelőni a poénokat, de azért néhány dolgot megjegyeznék a filmmel kapcsolatban. A jó oldal szereplői közül Han Solo és Csubakka párosa most is nagyon jó volt. Harrison Ford 38 évvel idősebben is jól alakította Han Solo laza karakterét, aki a változatosság kedvéért most is a hitelezői elől menekült. A néger rohamosztagos szintén jó fej volt, bár számomra egy kissé ellentmondásosnak tűnt, hogy miután első csatájában megcsömörlött a háborútól, és villámgyorsan lelépett a seregből, a későbbiekben volt bajtársait, akikkel együtt nőtt fel, simán halomra lőtte. A roncskutató csaj csinos és szimpatikus volt, de ezen túl nem sokat tett hozzá a filmhez. Leia hercegnő Solóhoz hasonlóan és őszinte sajnálatomra szintén öregebb lett pár évtizeddel, és már közel sem volt olyan szép és csinos, mint amilyennek az első három részben láthattuk. Ezen túl kicsit arra a szovjetunióbeli öreg bácsira emlékeztetett, akinek nem szóltak, hogy véget ért a világháború, és azóta is robbantgatta a vonatokat... Nem értettem teljesen, hogy miért léteznek még mindig a lázadók, miután a Jedi visszatér végén egyszer már legyőzték a Birodalmat? Az sem értettem, hogy hogyan lehet az, hogy a lázadóknak még most is csak néhány X-szárnyú vadászgépre meg egy rozzant bázisra futja?

Az ellenfél, az Első Rend, amely a régi Birodalom romjain jött létre, viszont új Tie-vadászokkal, meg fullos csillagrombolókkal repkedett, és rohamosztagosok tömege szolgált zászlajuk alatt. Persze látszott, hogy ez már nem a régi csapat, hiszen Kylo Ren – aki számomra a roxfortos Piton professzor egy nyálasabb verziójának tűnt – és a katonákat vezető Hux tábornok többször is hatásköri vitákba bonyolódott, miközben nem is látszottak igazán döntésképesnek, mivel általában arra vártak, hogy mint mond majd a főnök, a Legfőbb Vezér. Kylo Ren-ben nem volt meg az, ami Darth Vadert félelmetessé tette, ehelyett néha rájött a hiszti, és fénykardjával szétverte a berendezést. Vader nagyúr soha nem tett volna ilyet, ő mindig gondolt a TMK-sok nehéz életére... Hux tábornokot talán Tarkin kormányzóhoz hasonlíthatnánk, de Tarkin egyértelműen jobb, fogalmazhatnánk úgy is, hogy rohadékabb volt a 77-es filmben. Ilyen vezetők mellett nem csoda, hogy a rohamosztagosok inkább leléptek a testülettől, vagy láthatóan ott sumákoltak, ahol csak tudtak. Úgy tettek nagy igyekezettel, mintha csinálnának valamit, le-föl masíroztak a bázison, miközben megpróbálták messze elkerülni a főnököket, és valószínűleg a lőgyakorlatokon sem vettek részt túl nagy lelkesedéssel (vagy a kézifegyvereik voltak hibás konstrukciók, mert célba találni ezúttal se sikerült nekik). Nagyjából arra voltak képesek, hogy súlyos veszteségek árán pár gyengén felfegyverzett és létszámhátrányban harcoló, meglepett falusival leszámoljanak.

A történet sem volt az igazi. Jórészt a legelső, 77-es filmre emlékeztetett, de voltak benne olyan szálak is, amiket elkezdtek kidolgozni, de félbeszakadtak, és néha megjelentek olyan alakok, akikről nem lehetett tudni, hogy kicsodák is valójában.

Az előzőekben leírtaktól függetlenül nem volt rossz a film, Star Wars rajongóknak mindenképp érdemes megnézni. A látványelemekkel sem volt semmi probléma, de egy igazán jó filmélményhez, amit egy SW-filmtől elvárna az ember, nem elegendő pusztán a látvány. Lehet, hogy a véleményem pozitív irányba módosulna, ha utánanéznék az egyéb helyeken fellelhető információknak, amelyek a Star Wars világáról szólnak, viszont így, hogy az Ébredő Erő előtt csak az eddig elkészült hat filmet láttam, és az ezekhez kapcsolódó alap SW-könyveken kívül csak néhányat olvastam, sajnos előfordultak olyan jelenetek, amelyeket nem értettem, hogy miért történnek úgy, ahogy. Ezt a problémát viszont ellensúlyozta a régi szereplők feltűnése, így a nosztalgiatényező sem volt elhanyagolható, és voltak valóban felemelő részek is a filmben. Kíváncsian várom a folytatást, és remélem, hogy a következő rész már jobban fog tetszeni.

Előző oldal Kapitány
Vélemények a műről (eddig 13 db)