Linktár

Szállok

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/12 számában.

Emlékszem, milyen nehéz volt az életem,
akkor még nem hagytam szárnyalni a lelkem,
pedig hajdan fiatal s szép voltam,
talán akkor boldog… sosem voltam…

Most pillangónak érzem magam,
elfeledem a nehéz, fájdalmas múltam,
könnyedén szállok a magas ég felé,
és leborulok… az úr lába elé…

Összeférceltem kettétört szívemet,
boldog vagyok, átölelem a kék eget!
Arcom simogatja a szellő fuvallata,
testem, melegíti a napsugara.

Vidáman virágról virágra szállok,
a hold udvarában, vígan táncot járok,
a csillagokkal,békésen összebújunk,
a felhő paplanja alatt… álomba zuhanunk…