Hogyan tanítsunk nyugdíjasokat számítástechnikára?

Külvilág / Közélet (1459 katt) szli
  2015.09.18.

Tizenöt éve tanítok számítástechnikát idős embereknek. Az évek során ezernél is többen ismerhették meg az informatikában rejlő lehetőségeket. Az indított tanfolyamok célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a számítógép használatára, az internet és a szövegszerkesztés rejtelmeire. A számítástechnikai ismeretek ma már az általános műveltség részét képezik. A XXI. század embere nem nélkülözheti ezeket az alapvető ismereteket a mindennapi életben. Az idősebb emberek is felismerték azt, hogy a hivatalos ügyeik intézésében is óriási segítséget jelent a számítógép és az internet. A lakosság jelentős részét kitevő társadalmi csoport informatikai szegregációját hozta magával a piacorientált társadalmunk.

A tanfolyamunk missziója a generációk közötti digitális szakadék áthidalása. A társadalmi esélyegyenlőségért küzdő kulturális intézmények, köztük a mi könyvtárunk is felismerte ennek fontosságát. A 25 órás gyakorlatorientált, kiscsoportos tanfolyamokon a résztvevők jól képzett szakemberek irányítása és segítsége mellett elsajátíthatják a világhálón való keresés és böngészés, a szövegszerkesztés, illetve az elektronikus levelezés alapjait is. A hatékony oktatás érdekében kilenc főben maximáltuk a csoport létszámát. Minden egyes hallgatóval külön foglalkozunk, figyelembe véve életkori sajátosságait, lehetőségeit, a leghatékonyabban alkalmazható didaktikai módszer megválasztásával segítve elő az ismeretek rögzítését. Ezalatt az ötször öt óra alatt nem csupán betekintést nyújtunk az informatika eddig számukra zárt világába, de CD-n is rendelkezésükre bocsátjuk a tananyagot, melynek segítségével tovább fejleszthetik ismereteiket. A képzés tanúsítványt adó vizsgával zárul, amin elismerjük teljesítményüket.

A hallgatóink között éppúgy találhatunk szakmunkást, mint orvost vagy jogászt. Közös bennük, hogy integrálódni szeretnének újra a társadalomba. Az idősebb korosztály tanítása komoly pedagógiai és didaktikai ismeretet igényel, sok-sok toleranciát és nem utolsósorban empátiát. Minden hallgatóval külön-külön kell foglalkozni, feltérképezve a benne rejlő képességeket, felismerve korlátait, és megtalálni számára a leghatékonyabb módszereket az ismeretek elsajátítására. Megtanulnak újra tanulni hatékonyan és önállóan. Minél több didaktikai módszert találunk a pedagógus palettáján, annál nagyobb az esély arra, hogy megtalálja az egyén számára leginkább megfelelő leghatékonyabb módszereket.

A minimális kompetenciához vezető út nincs kijelölve, sem iránya, sem hossza. Ha a hallgatók tisztában vannak korlátaikkal, nem értékelik kudarcként a pillanatnyi megtorpanásokat, hanem a tanárral együttműködve keresik a leghatékonyabb megoldást a probléma kiküszöbölésére. Azoknak, akik nem látnak jól, nagyobb betűket állítunk be a számítógépeken. Annak érdekében, hogy együtt tudjunk haladni, projektort használunk, így mindenki követheti az instrukciókat. Ha a hallgatónál az ízületek nem működnek megfelelően, akkor megoldhatatlan számára például a két gyors kattintás végrehajtása, ezt kikerüljük azzal, hogy csak egyet kattint, majd lenyomja az „Enter"-t, az eredmény ugyanaz lesz.

A számítástechnikának megvan a sajátos „terminus technikus"-a, ami ennek a korosztálynak idegen, ezért nehéz megtanulni. Az alapfogalmak megtanulása nélkülözhetetlen feltétele a továbblépésnek. Szemléletes példákkal igyekszünk megértetni az összefüggéseket. Mivel ebben a korban már fáradékonyabb az ember, a folyamatos, hosszan tartó figyelem megerőltető, ezért gyakori szünetekkel és beszélgetésekkel oldjuk fel a monoton tanulást. A hosszútávú memória már nem a régi, ezért gyakori ismétlésekkel próbáljuk elmélyíteni a tanultakat. Az alapismeretek átadására elég ez a 25 óra, de a készségszintű ismeretek elsajátításához sokat kell gyakorolni. Azok a hallgatók, akiknek nincs otthon számítógépük vagy internet elérhetőségük, de tagjai könyvtárunknak, naponta egy órát használhatják a számítógépet az itt tanultak felelevenítésére.

Az elektronikus kommunikációban való jártasság révén kapcsolatot teremthetnek a családjukkal, barátaikkal, rokonaikkal, az internet segítségével tájékozódhatnak az őket érintő társadalmi, kulturális, egészségügyi információkról. Jó érzés ezeket az idős embereket újra látni, akik visszatérve könyvtárunkba már önállóan tudják használni a számítógépet. Fontos a tanítás során, hogy csak a szükséges ikonok legyenek az asztalon! Praktikus ismereteket tanítunk. Fontosak a szekunder motivációk az érdeklődés fenntartásához. A színes, őket érintő témák. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. Elismerés, megerősítés és siker fontossága. A világos célok. Nincs teljesítménykényszer. Empátia, emocionális érzékenység, esélyegyenlőség. Az egyén hiányosságaihoz igazodva, a helyes és eredményes didaktikai módszer kiválasztásánál a döntést több szempont együttes figyelembe vételével hozzuk meg.

Látásprobléma esetén: A monitor beállítás és a karakter méret beállítása. Mozgáskoordinációs probléma (egér mozgatása az asztalon): egyszerű programmal az egérhasználat gyakorlása (játék). A motiváció hiánya: Figyelemfelkeltés, az időseket érdeklő lehetőségek megismertetése az interneten, pl.: gyógyszerek leírása, buszmenetrend, alternatív gyógyászat. Kapcsolatok elősegítése: web-kamera segítségével kapcsolattartás az unokákkal. Önbizalom erősítés: csak olyan feladatot adunk, amit képes elvégezni. Felmérés: az oktatás céljának közlése mellett fontos az előismeretek birtokában felépített oktatási struktúra kialakítása, ami egy előzetes felmérés során megismerhető. Félelem: a belső feszültség és félelem kognitív disszonanciájának kezelése a siker és önbizalom erősítés révén.

Gondolkodás: szerkezetileg egységesen felépített, jól működő, gondolkodást serkentő és elősegítő közvetlen beszélgetés. Hogy lehet? Hogy tudnánk megoldani? Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással. Felfedezéses tanulás: a főbb célok megismertetése, kiinduló kérdések megfogalmazása. Megbeszélés, vita nyomon követése, háttérből irányítás, és a helyes következtetések megfogalmazása. A gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése. Önálló tanulási képesség: a súgó használata, próba megismerés, empirikus tanulás. Ellenőrzés: a közvetlen visszacsatolás fontossága az órán, azonnali reakció logikus, világos, strukturált közlés révén, a gondolkodás és a megértés ellenőrzése folyamatosan. Megértés: a fogalomtanítás magyarázattal és reprezentatív példákkal illusztrálva közérthető nyelven történik. Ismétlések: lényeges, amíg az elsajátítás nem teljes, folyamatos kontroll. A készségtanítás direkt oktatással történik. Alapvető készségek és elemi ismeretekhez.

Felidézés: ismétlések során kulcsszavak, amik elindítják a felidézést. Új ismeret átadása: Kis lépésekkel az új ismeret bemutatása. Irányított gyakorlás, majd ellenőrzés. Logikus értelmezés: Szemléltetés-illusztrálás köznapi empirikus módszerekkel, életből vett példák. Feladatok: Az ismeretekre épülő feladatok megoldása, mint meghívó-készítés, névjegykártya, esztétikai élmény átélése cikk megírása révén. Egy ismeretlen program problémája, valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása önállóan. Zárás: baráti beszélgetés az óra közös értékelése, gyenge pontok, amit a következő alkalommal át kell vennünk.

A sajátos didaktikai módszerek idősebb emberek oktatására, illetve az átadott információk rögzítésére és felidézésének elősegítésére jól használhatók. A felnövekvő nemzedék nem tanítható meg előre mind arra, amire a következő 40 évben szükség lesz. A tudomány és a társadalmi fejlődés gyors fejlődése miatt nehezen jósolható meg, mi lesz a trend, milyen irányba mozdul el a társadalmi szféra. A változásokra gyorsan reagáló, dinamikusan gondolkodó, racionális embereket kell nevelni, akik plasztikusak és nyitottak az új kihívásokra kortól függetlenül.

Előző oldal szli