Terápiák és/vagy foglalkozások a könyvtárakban

Külvilág / Közélet (1335 katt) szli
  2015.11.10.

Olyan világban élünk, ahol a pszichoszomatikus betegségek egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalomban. A lelki sebek gyógyítása sokkal nehezebb feladat, mint a testi bajoké. A lélek gyógyítását szakpszichológusok végzik, de a prevenciót a pedagógusok és a könyvtárosok végzik. A biblioterapeuták működésének jogi szabályozása még nincs meg.

Felgyorsult körülöttünk a világ, egyre több a stressz, a teljesítménykényszer, ami a lelkünket viseli meg. A gyerekeknek is kijut ebből a feszültségből, a megfelelni akarás, a csalódás, a vívódás, a szorongás, a konfliktusok szülőkkel, tanárokkal, diáktársakkal. A teher nő és lassan kialakul a depresszió, a fóbiák és a szeretetigény és a szeretethiány. A másik véglet a kompenzációra, az agresszív, támadó magatartás és a mentális attitűdök kialakulása. A gyermekek személyiségnek formálására tucatnyi foglalkozás, vagy csúnya szóval terápia használható. A szülők nem szeretik a terápia szót és nem is viszik el gyermekeiket terápiára, szerencsésebb a foglalkozás vagy könyvtári óra vagy játék kifejezés használata.

A biblioterápia egy interdiszciplináris terápiás módszer, amit a szülők is gyakorolnak a gyermeknevelésük során ösztönösen és eredményesen. A szakember által szigorúan, pontosan kiválogatott mese vagy a szépirodalmi mű segítségével képesek vagyunk befolyásolni, áthangolni, megváltoztatni a mentális attitűdöket, megismertetve az elfogadott viselkedésmódokat, emelve a gyermek műveltségi szintjét, elősegítve a helyes magatartásformák elsajátítását, ezzel is segítve a gyermek későbbi szocializálódását, mint a zeneterápiák, művészetterápiák is a gyermekek egy-egy speciális személyiségformálását segítik elő.

A jól kiválasztott olvasmányok alkalmazhatók a gyermek pszichológiai problémáinak kezelésére, megelőzésére és személyiségfejlesztésre egyaránt. Az olvasás befolyásolhatja a gyerek attitűdjeit, érzelmeit és viselkedését, fantáziáját serkenti és cselekvésre ösztönöz. Az irodalom képes leginkább a katartikus indulatelvezetésre, elgondolkodtat, alkalmas annak megtanítására és gyakorlására, hogy az önismeretünk révén beleképzeljük magunkat a főhős szerepébe, fejlődik empátiája és toleranciája és kérdések fogalmazódnak meg benne, amire választ is kap vagy ad számára a szépirodalmi mű. A novella, vers, történet, fabula felolvasásán, meghallgatásán keresztül saját konfliktusainkra is példát találunk. A reális önismereten és önképviseleten nyugvó kommunikáció és az őszinteség, nyíltság, a konfliktusok felismerése és interakciós megoldását segíti elő. A könyv a katalizátor szerepét játssza, a cél a saját életünkből merített emlékek, asszociációk, indulatok és érzések megosztása rendezése, megértése feloldása.

A könyvtárba látogató gyermekcsoportok foglalkozását olyan könyvtáros tanárok végzik, akik megfelelő mentálhigiénés kompetenciával és biblioterápiai alapismeretekkel is rendelkeznek. Valószínűleg a feladat elvégzéséhez elengedhetetlen a megfelelő pedagógiai és pszichológiai felkészültség, de a laikus könyvtárosok is képesek a sikeres fejlesztőterápiára preventív céllal. Zeneterápiát alkalmazunk, ha a gyermek szóbeli kifejezőkészsége lelki okok miatt károsodik, dadog vagy autista, esetleg skizofrén vagy hiperaktív, vagy egyéb magatartási zavarral küzd.

A kompetencia kényes kérdés, a pszichológus szakemberek szerint nem lenne szabad végezni ezeket a terápiákat laikus könyvtárosnak, mert a megfelelő szakmai ismeretek nélkül nagyobb kárt okozhatnak a gyermekek személyiségében. Én hiszem és látom, hogy foglalkozások alatt olyan érzelmi hatások érik a gyermeket, amik pozitív hatást eredményeznek, akár laikus, akár pszichológus a terapeuta. Fejlesztő biblioterápia leginkább az önismeret fejlesztésére szolgál, és az egyén normális fejlődését szolgálja. Gondolkodásra ösztönzi az egyént, hogy saját helyzetét reálisan lássa, és problémájára alternatív megoldásokat találjon. A terapeuta részéről empátia, tolerancia és emocionális érzékenység kell ahhoz, hogy megnyíljanak a lélek kapui, vagyis a tudatosság nem elég, a szociális érzékenység segít, hogy a terapeuta a mások helyzetébe tudja képzelni magát és segíteni tudjon.

A közös játékban feloldódik és felszabadulttá válik a gyerek. A zeneterápiában a ritmikus feladatok a hangszerek dobok, csörgők, xilofon vagy saját kezük taps alkalmazásával jön létre az összhang, az együtt zenélés öröme. A deviáns magatartásformák felismerhetők és jól kezelhetők így. A művészetterápia például a rajz segítségével fejezi ki a gyerekek rejtett szorongásait, félelmeit, fóbiáját. A hiperaktivitás mozgásterápiás játékokkal oldható. Az emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken bekövetkezik a változás egyszerre, ha a könyvtáros jól vezeti a foglalkozást. A felismert sérült funkció helyreállítsa, vagy megelőzése, a prevenció, a rehabilitáció révén elősegíti, hogy a gyermek minőségileg jobb életet éljen.

Az összetettebb terápiák szakmai felügyeletét olyan (terapeutáknak) szakpszichológusoknak kell irányítani, akik megfelelő szakvizsgával és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az irodalomterápiás foglalkozások nagyon jó hatásfokkal alkalmazhatók a kamaszoknál, akik mellőzve érzik magukat, egyedül vannak a felnőtté válás folyamatában. A gyerekek tapasztalatot szerezhetnek a kommunikáció nehézségeiről és szépségéről, a személyre szabott figyelem pozitív élményéről és a másikra való odafigyelés és tisztelet fontosságáról. A terápia során oldódik szorongásuk, türelemre, toleranciára, empátiára tanítja őket a terápia mindenfajta kényszer nélkül. Felszínre kerülnek saját és társaik problémái, így találkozhatnak különböző megoldási alternatívákkal, akár úgy is, hogy egy-egy irodalmi hős viselkedését megfigyelik, értékelik.

Az irodalmi művek kiválasztásánál döntő szempont a korosztályra jellemző problémák, történetek kiválasztása és azok jó kibonthatósága, mint például a felnőtt-gyermek kapcsolatok, felnőtté válás, szerelem, tanulás, közösségbe való beilleszkedés, barátság, jövőkép, társadalmi elvárások, értékek, célok... stb. A folyamatos motiváció érdekében egy-egy foglalkozáson belül egyéb művészetterápiás terület is helyet kaphat a könyvtárban, az adott műnek, csoportnak, problémának megfelelően, így többek között drámapedagógia, játékok, rajzolás, közös zenélés, szituációs játékok, kézműves feladatok. Nem utolsó szempont, hogy a foglalkozási során a gyermekek olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, melyek nem az iskolai tananyag szerves részei, így újabb élményekkel gazdagodnak és serkenti őket az olvasásra azáltal, hogy a művek feldolgozása nem "iskolai elemző módon" történik, hanem szabad beszélgetés formájában, egy olyan csoportban, ahol mindenkinek számít a véleménye, mert minden ember fontos a közösség számára.

A legkisebbeket mesék révén tudjuk formálni. A meseterápia minden életkorban és minden életszituációban használható, minden korosztály megérinthető egy mesével, akár kisgyerek, kamasz, fiatal felnőtt. A fabuláknak hatalmas ereje van, s valóban tud segíteni, csak meg kell találni az adott élethelyzethez és egyénhez kapcsolódó tanmesét, s ha megvan, akkor kezdődik a csoda, a gyógyulás és a személyiség formálása. A személyiségformálás azonban óriási felelősség. A szépirodalmi művek egyszerű hétköznapi történetei megragadják az olvasót vagy hallgatót és elgondolkodtatják, majd, mivel beszélgetnek róla, az egyén szókincsének fejlődését is szolgálják. A verbális megnyilvánulásban lassan kirajzolódik az egyén személyisége, és a tehetetlen panaszkodás átcsap egy megoldáskereső beszélgetésbe. A szereplők jellemrajza felszínre hozza saját tulajdonságainkat azonosulva a szereplővel. A műben található élethelyzetek rávilágíthatnak saját konfliktusainkra.

A könyvtárban mi a fejlesztő, esetleg (preventív) megelőző csoport terápiákat részesítjük előnyben. A könyvek csökkenthetik az egyén elszigeteltségét, saját bajaikról, problémáikról beszélgetni pedig nem mernek, mert gyengeségnek tartják, de a könyv szereplőiről oldottan beszélgetnek, és közben felszínre hozzák saját nehézségeiket. A kézműves foglalkozások, versírás, mese vagy történet kitalálása inkább produktív alkotásra ösztönzők, míg az irodalmi foglalkozások receptív befogadásra. Egy egy történet olvasása közben megosztják felmerülő érzéseiket, gondolataikat, a szöveg üzenetéhez fűződő véleményüket, valamint személyes élményeiket, emlékeiket. A lelki problémákkal küzdő felnőttek száma egyre nagyobb, a magányosodás és a tehetetlenség nő.

Sok gyermeknél a lelki anomáliák még nem okoznak testi tüneteket, legfeljebb türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek lesznek, ami az emberi kapcsolatokban tör felszínre. Párkapcsolatok, családon belüli kapcsolatok, gyerek-szülő kapcsolat. A céltalanság, az érvényesülés, vagy valakinek az elvesztése, néha megoldhatatlan terhet jelent a felnőtteknek is. Az archaikus fabulák józan cselekvésre ösztönöznek. Mert az emberiség legnagyobb energiaforrása a fantázia, mert a teremtő képzelet változtatja meg körülöttünk a világot.

Előző oldal szli