Digitalizálás a könyvtárban

Külvilág / Közélet (1101 katt) szli
  2015.05.22.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/11 számában.

A kultúra templomai a könyvtárak, számtalan kincset rejtenek, aminek védelme minden jóérzésű ember kötelessége. A könyvtár dolgozói nem csak a jelennek, az utókornak is digitalizálnak. A digitalizálás az informatika egy olyan szegmense, ami újabb dimenziót nyitott meg a könyvtárak számára, hogy megvédhessék az utókor számára a felbecsülhetetlen eszmei értékű dokumentumokat.

Az óriási információrobbanás miatt permanens paradigmaváltások tarkítják az életünket, nehéz követni és megfelelni a XXI. század igényeinek és kihívásainak. A közművelődési intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban sok-sok ember munkálkodik azon, hogy megmentse az idő vasfoga által sérült kulturális értékeket.

A digitalizálást megelőzi a rendelkezésre álló gyűjtemény alapos vizsgálata, majd ezt követi az elérendő célok kitűzése, majd a digitalizálásra kerülő dokumentumok kiválasztása, ahol komoly figyelmet kell szentelnünk a szerzői jogoknak, mert a digitalizálandó anyag szerzői jogi státusza nem tisztázott, az kellemetlenségeket okozhat. A kiválasztott dokumentum lehet szöveg, hang, kép, film, dia, transzparens, térkép, rajz, hírlap. Célunk az állományvédelem, ami az eredeti dokumentum védelmét, helyettesítését, őrzését, esetleg megosztását hivatott szolgálni, ami azt eredményezi, hogy egyszerre több olvasó fér hozzá a dokumentumhoz. Adatbázisba rendezve és tárgyszavas katalógussal kereshetővé tehető a digitalizált anyag.

Gyakran sérülékeny a forrásdokumentum, így különösen figyelni kell arra, hogy ne keletkezzen kár benne a digitalizálás során. Ha a dokumentum nehezen nyitható, használjunk könyvbölcsőt és állványt a fényképezőgép rögzítésére, ezzel is védhetjük a forrásdokumentum épségét. A megfelelő "know how" és a megfelelő infrastruktúra a siker kulcsa. Fontos szempont a forrásdokumentum megfelelő megvilágítása, hiszen ez nagyban befolyásolja a végtermék minőségét. A digitalizált gyűjtemény megőrzése érdekében a megfelelő adathordozó alkalmazása mellett a biztonsági másolat elkészítése is fontos feladat. A digitális adathordozók karcolódnak, ezért célszerű 2-3 évente újra biztonsági másolatot készíteni róla függetlenül attól, hogy mennyit volt használva. A hozzátartozó metaadatokat is célszerű újra másoltatni.

A digitalizáláshoz használt szoftverek kiválasztása nagyban hozzájárul a biztonságos és gyors munkavégzéshez. A digitalizált dokumentum nevét, azonosítóját minden esetben rögzíteni kell, hogy majd a feldolgozás során, a mesteranyag alapján egyértelműen azonosítható legyen.

A digitalizálás során fontos az intézmények munkájának összehangolása, a párhuzamos digitalizálás elkerülése miatt. Másfél évtizede kezdődött el könyvtárunkban a digitális gyűjtemény létrehozása. Több tízezer dokumentumot digitalizáltunk ez idő alatt, köztük bakelitlemezeket, állóképeket, mozgóképeket, könyveket, folyóiratokat, kéziratokat, hagyatékokat, időszaki kiadványokat, kis-nyomtatványokat, hanganyagokat, DVD-ket, diafilmeket, régi szupernyolcas filmeket, magnókazettákat, mikrofilmet, megörökítve és megmentve az utókor számára a pótolhatatlan helyismereti kincseket.

A legféltettebb, régi helytörténeti könyvet digitalizáltuk és töltöttük fel a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba és tettük ezáltal közkinccsé, ezzel is reprezentálva könyvtárunk kulturális értékeit. Emellett a Nyíregyházi Televízió 1200 videó anyagát sikerült megmenteni digitális formában, valamint több száz könyvet, tanulmányt, helytörténeti dokumentumot digitalizáltunk. Több tízezerre tehető azoknak a helyi témával foglalkozó cikkeknek a száma, amit adatbázisba rendeztünk (JADOX) és hozzáférhetővé tettünk az interneten.

Felbecsülhetetlen értéket képvisel a feldolgozott Kelet-Magyarország, amit szerencsére már digitális formában kap meg a könyvtár. Ezek a dokumentumok nem csak a helyismeret számára értékesek, de az egyetemes kultúra pótolhatatlan, gyakran egyetlen példányai. Óriási kihívás és nehéz, embert próbáló feladat a digitalizálás, rengeteg háttérmunkával, sajtófigyelés, katalogizálás, rekordok létrehozása, tárgyszavazás, ami nem túl látványos, viszont annál időigényesebb, nem is beszélve a szerkesztésekről, konverziókról, egyéb informatikai utómunkákról.

A megfelelő környezet kialakítása, a szükséges hardverek és szoftverek beszerzése fontos és előre tervezhető költség. A megfelelő szkenner, a videó kártya és az alaplap utasításkészlete, az operációs rendszer és az ahhoz igazodó felhasználói programok rossz kiválasztása megkeserítheti az életünket. A feldolgozás során se feledkezzünk el az állományvédelemről, és a fényviszonyok és a páratartalom optimális megválasztásával óvjuk meg a régi dokumentumokat a további állapotromlástól. Ha a szkennelés sok időt vesz igénybe, érdemes megfontolni hálózaton működő OCR programcsomag beszerzését. Az optikai karakterfelismerők hibáinak javítási munkái sok ráfordított időt és energiát követelnek. Sérülékeny, nagy értékű dokumentum mozgatása helyett, inkább a digitalizáló eszközök helyszínre szállítását választjuk.

Azért dolgozunk, mert olyan társadalmat szeretnénk, ahol minden könyvtár látogató egyenlő eséllyel és méltósággal tudja érvényesíteni emberi jogait.

Előző oldal szli
Vélemények a műről (eddig 1 db)