Esélyegyenlőség a könyvtárban

Külvilág / Közélet (1252 katt) szli
  2015.09.21.

Az esélyegyenlőség biztosításának leghatékonyabb eszközei a könyvtárak. Megkülönböztetett figyelmet kell kapniuk azoknak a hátrányos helyzetű könyvtárhasználóknak, akik nem tudják azonos feltételekkel használni a könyvtárak szolgáltatásait. Biztató, hogy a könyvtárakban komolyan gondolják a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtését és az akadálymentességet, olyan feltételeket alakítanak ki az élet minden területén, amelyek elősegítik, hogy a hátrányos helyzetű emberek is élhessenek azokkal az emberi jogokkal, amelyek éppúgy megilletik őket, mint a társadalom bármely tagját. Joggal remélhető, hogy a hosszú és eredményes múltra visszatekintő hazai esélyegyenlőségi koncepció új lendületet kaphat az informatika robbanásszerű fejlődése révén.

A hátrányos helyzet kialakulását a testi, érzékszervi, mozgásszervi hiányosságok mellett a szociális és mentális problémák is előidézhetik. Ide kell sorolnunk a tanulási nehézséggel küszködőket, szellemi vagy pszichés eredetűeket, éppúgy, mint a deviáns viselkedésűeket vagy a lobbanékony idegrendszerű látogatókat, a társadalom perifériájára sodródott embereket, gondolok itt a hajléktalanokra, munkanélküliekre, idősekre vagy etnikumokra és a bevándorlókra, akik nyelvismeret hiánya miatt hátrányos helyzetbe kerülnek. Míg a mentális problémákat empátiával, emocionális érzékenységgel és toleranciával kompenzálhatjuk, addig a szervi bajok esetén az eszközök és a környezet átalakítása révén tudjuk biztosítani az egyenlő esélyt.

Milyen átalakításokkal tudjuk a megfelelő életminőséget biztosítani a könyvtárba látogató hátrányos helyzetű emberek számára? A kerekesszékkel közlekedéséhez az épületbe való bejutáshoz feltétlenül szükséges rámpa kialakítása védőkorláttal, vagy olyan korlátlift, illetve az emelőlap, amit önállóan is képes használni a sérült. Nem elhanyagolható problémát jelent a fogyatékkal élők és idősek számára a szintkülönbségek leküzdése. A mozgásban való fogyatékosság lehet egészen enyhe fokú is, akkor is befolyásolja az életminőséget, ha némi változtatást eszközölünk, például a küszöböket el lehet távolítani, vagy a közlekedési útvonalat fel lehet festeni, nem ajánlatos szőnyeget elhelyezni vagy bármilyen tárgyat a közlekedési útvonalon, célszerű fotocellás ajtókat beépíteni. A padló és a falak színkontrasztja biztonságérzetet jelent a gyengén látóknak, mint ahogy a megfelelő világítás megválasztása is.

A közönségszolgálatára beállított pultok asztalok, székek, az ergonómia megtervezése segíti a komfortérzetet. A polcok magasságát célszerű úgy tervezni, hogy azokat kerekesszékkel közlekedők is elérhessék. Egyszerű, jól olvasható feliratokkal ellátott polcok segíthetik a tájékozódást. A menekülési útvonalak jelölését a gyengén látók igényeihez kell igazítani. Az akadálymentes weblapokon való tájékoztatás és a bejáratnál elhelyezett hangos tájékoztató táblák, a lift ajtaján Braille-írással feltüntetett hívógomb vagy a liftben az emeleteket jelölő Braille-jelölések komoly segítséget jelentenek az önálló közlekedésben. Célszerű a bejáratnál elhelyezni egy kivetítőt, amin összefoglalhatjuk a könyvtári szolgáltatásokat.

Fontos lehet az egészséges emberek tájékoztatása is arról, hogy ők hogyan tudják segíteni embertársaikat. A könyvtárak berendezésének funkcionális kialakítása révén megkönnyíthetjük a használatot. A polcok, tároló szekrények, rakodófelületek elhelyezésénél az legyen a legfontosabb szempont, hogy könnyen elérhetőek legyenek és a polcok között kényelmesen lehessen kerekesszékkel is közlekedni. A mellékhelyiségek a könyvtárak legkényesebb területei, hiszen ezeket a legnagyobb körültekintéssel kell kialakítani. A korlátok, kapaszkodók elhelyezése a szociális helyiségekben, liftekben, közlekedőknél létfontosságú, célszerű mindkét oldalon kapaszkodókat felszerelni ezeken a helyeken.

A számítógépek használatát megkönnyíthetjük felolvasó szoftverek segítségével, speciális, egyéni igényekhez igazodó eszközökkel, nagyítókkal, lapozó készülékkel, fejhallgatókkal, discman-ek használatával, érintőképernyővel, Braille billentyűzettel, Braille nyomtatóval (a hagyományos szövegeket Braille karakterré lehet transzliterálással alakítani, ezáltal nyomtathatóvá válik a dokumentum). A szövegfelismerő és felolvasó szoftverek segítségével hangoskönyveket tudunk készíteni. Speciális billentyű és egér használatával, valamint billentyűkombinációk segítségével is megkönnyíthetjük a látogatók munkáját.

Azoknak az olvasni vágyó, idős embereknek házhoz szállíthatók a könyvek, akik nem tudnak bejönni a könyvtárba. A digitális írástudást a nyugdíjas társadalomnak is biztosítani kell, akár ingyenes oktatás révén is. Az e-könyvek előretörésével megjelentek az e-könyvtárak, ami újabb lehetőséget nyitott az otthonukba kényszerült emberek számára, hiszen az internet segítségével otthonunkból tudunk böngészni és felolvastatni az általunk kiválasztott könyvet a számítógép segítségével.

A technikai eszközök megjelentek, de csak képzett könyvtárosok tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőséget, ezért fontos a könyvtáros személye. Minden ember másképpen fogalmazza meg elvárásait attól függően, milyen elképzelése van a könyvtárról, illetve a könyvtáros személyéről. A tradicionális kulturális értékek helyébe lépett a felgyorsult világ által konstruált új, sajátos értékrend, de a könyvtárakban a megszokott kötelességtudatot és a figyelmességet keresik ma is az olvasók. Az általánosan elvárt könyvtárosi erények meghatározása tehát nem egyszerű feladat.

Előző oldal szli