Szürke felhők

Fantasy / Versek (492 katt) Craz
  2015.03.08.

Szürke felhők úsznak az égen
s kezdődik a mese efféleképpen:
hol volt
– mormolt –
hol nem volt, egyszer -
közli a tinta, mit nem fog a vegyszer -
egyszer volt régen
egy elmúlt évben
valahol távol egy ősi mesében
még nem meséltem
s nem is fogom
– ezt ne vedd zokon –
soha
noha
erre semmi okom
de azértse
a mesém csak az értse
ki méltó erre a tiszteletre
s olyan nincs e földön
s annyi kincs se létezik
– bárhonnan is érkezik –
hogy engem szóra bírjon
tollam akár egy sort is írjon
ha nem akarom
hogy egyetlen mondatom
is elhangozzék
de látod veled
kivételt teszek
halld hát a dalt
mit elszavalt
régen ő:
egyre nő
Zeusz haragja
az ambróziát ezer darabra
dühében harapja
s szól éppen
eképpen
ott lent te szemtelen!
szembe mersz szegülni velem?
te korcs figura!
én minden isten ura
vagyok
s ha haragra kapok
meglásd magad
s mi még maradt belőled!
mért' lázadsz hát sorsod ellen?
nincsen benned annyi jellem
hogy belenyugodj?
ne háborogj!
éld tovább életed!
hiába képzeled
hogy bármit is kaphatsz tőlem!
ha lázadsz, csak rossz lehet
mi veled
történni fog!

de hiába volt az isteni szó
csak ment tovább az örök lázadó

Előző oldal Craz