Beavatás II.
Fantasy / Novellák (1427 katt) | bel corma |
2014.11.29. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2015/2 számában.
A tudálékos
- Mi lenne, ha logikusan közelítenénk meg a dolgot? Tudod, csak a biztonság kedvéért…
Értetlenül vontam fel a szemöldökömet. Az igazat megvallva nem értettem, hogy pontosan mire gondol. Jó néhány nemes erénnyel ajándékozott meg az élet és – a lány szerencséjére – a türelem is ezek közé tartozott.
- Mondd, mire vagy kíváncsi.
- Pillanat…
Feltolta az orrára vékonykeretes szemüvegét, és felütötte az eleddig a kezében szorongatott, bőrkötéses napló kemény fedelét. Úgy tűnt, előre bejelölte az általa keresett oldalt és akkurátusan megigazította a naplóba rejtett illatos, rózsaszín könyvjelzőt. Mutatóujját gyorsan végigfuttatta a lényegtelen információkat tartalmazó sorokon, míg végre megtalálta azt, amit keresett. Telt ajkai hangtalanul formálták a szavakat, ahogy minden idegszálával az olvasásra összpontosított. Gyorsan végzett és határozott mozdulattal összecsapta a könyv fedelét. Szemében immáron tudálékos kifejezés csillogott.
- Hogyan működik ez az egész, úgy értem… Megtennéd a kedvemért, hogy elmagyarázod nekem lépésről-lépésre?
- Nos, ha ettől jobban érzed magad… ám legyen! Először is, innod kell a véremből, azután…
- Várj, ne rohanj annyira előre! Testmelegen kell meginnom, vagy hidegen is hatásos?
- Aaa… Miért olyan fontos ez?
- Nem említettem neked, hogy elsőéves medika vagyok az orvosi egyetemen? Hematológusnak készülök, így tudom, hogy a kihűlő vérben gyorsan beindulnak az alvadási folyamatok…
- Értem, nem kell részletezned! – vágtam el a számomra lényegtelen információkat tartalmazó szófolyam útját és nagyot sóhajtottam.
- Mindegy, milyen formában veszed magadhoz, de azért… melegen sokkal finomabb! Szóval… miután megittad, gyorsan felszívódik a testedben és bekerül a véráramba. Néhány órán át kering majd az ereidben, mielőtt végleg kiürül a szervezetedből. Ha ezen idő alatt halsz meg, akkor a vámpírvér ereje meggyógyítja a sérüléseidet és szó szerint visszahoz téged a halálból! Persze nagyon fontos a jó időzítés, különben…
- Várj! Mindegy, hogyan pusztulok el? Nem akarok akadékoskodónak tűnni, de vannak olyan halálnemek, melyek felvetnek bizonyos kérdéseket. Például: mi történik, ha, mondjuk, átharapod a nyaki artériámat? Akkor a sajátommal együtt a vámpírvér is kiürül a testemből, és nem marad bennem semmi, ami visszahozhatna a halálból! Vagy… mellkason szúrsz és véletlenül esetleg a szívemet találod el! Úgy tudom, hogy szív nélkül még a vámpírok sem képesek életben maradni.
- Persze a mellkas tiltott terület, de egyébként… bármilyen módon távozhatsz az élők sorából… Kielégítő számodra a válaszom?
- Ühüm! – morogta a lány, miközben sebesen jegyzetelt a naplójába.
Megdörzsöltem lüktető halántékomat és feltámadt bennem a kétség, hogy az égiek által nekem ajándékozott türelem vajon elegendő visszatartó erővel bír-e ahhoz, hogy ne tegyem meg a lánnyal az általa előbb említett dolgokat. Arcomon lassan kisimultak a feszültség szülte ráncok. Amikor újra megszólaltam, hangom már nyugodt és kiegyensúlyozott volt:
- Hol is tartottam? Ja, igen! Szóval… miután magadhoz tértél, vagyis visszatérsz az élők sorába, nagyjából egy napod van rá, hogy kiteljesítsd az átváltozást. Ezen idő alatt meg kell ízlelned egy ember vérét, különben…
- Különben?
- …végleg meghalsz. Ezzel válik teljessé a folyamat, azután már… Más dolgokat kell majd megtanulnod. Tudod, olyanokat, mint megigézés, táplálkozás, emberfeletti érzékek használata és a többi.
- Érdekesen hangzik… - mondta a lány tűnődve és újra felütötte naplója fedelét. Idegesítő kattanással élesítette töltőtollát, újra megigazította a szemüvegét, majd jelentőségteljesen rám nézett.
- Mondd csak nyugodtan, én majd jegyzetelek!
Vége
Előző oldal | bel corma |
Vélemények a műről (eddig 10 db) |