Holtszezon

A jövő útjai / Novellák (923 katt) Maggoth
  2010.10.20.

Amikor Mary belépett a motel ajtaján rögtön megállapította, hogy a pult mögött ücsörgő fickó sorozatgyilkosra emlékezteti. A férfi szemében szolid elmebaj fénylett, és a lány nem tudta kiverni a gyanút a fejéből, hogy rossz helyre tévedt.

Marhaság, hűtötte le magát. Ez csak egy pancser, aki boltot nyitott a semmi közepén, és most várja a csodát. Azért bámul annyira, mert nem látott nőt mostanában. Úgyhogy nyugi, kislány, nem kell betojni!

– Bill vagyok – közölte a férfi. – Bill Farris. Maga az első vendég az idén.
Mary rámeredt.
Semmi gáz, öreg, még csak november huszonnyolcadikát írnak a naptárak! Hajszál híján kibökte, amit gondolt, de sikerült visszafognia magát.

– Holtszezon van – mondta inkább.
Farris felvonta a szemöldökét.
– Gondolja? – kérdezte gyanakodva.
– Persze – bólintott Mary. – Pang az egész szállodaszektor.

A férfi kulcsot húzott elő a pultja alól, aminek a végén vastag barna fahenger lógott.

– Tessék, a 147-es – tudatta, mintha nem nézné ki vendégéből, hogy az ismeri az arab számokat. – Zuhanyzó is van benne.

A lány nem tudta, Farris talányosnak szánta-e az utolsó mondatát vagy sem, de nem sok kedve volt az összes útjába akadó lúzer megjegyzéseiben rejtett utalásokat keresni. Ehelyett hűsítő fürdőre, és sok-sok alvásra vágyott.

– Köszönöm – mondta távolságtartóan. – Akkor azt hiszem, le is pihenek, a vezetés nagyon kimerített.
– Szép álmokat! – vágta rá Farris, amitől a lány gerince megbizsergett. – Majd én gondoskodom a nyugalmáról.

Csak szeretnéd! Mary dühösen hátat fordított neki, és az emeletre indult.
Odafent félhomályos folyosót talált, és idő koptatta ajtókat.

Az emelet végén meglelte a 147-es szobát, és hanyagul elfordította a kulcsot a zárban. Olcsó bútorokkal berendezett helyiség tárult elé. Lehuppant a poros huzattal fedett ágyra, és kipróbálta a rugózását. Tekintete végigsöpört a málló vakolaton, a szúette ruhásszekrényen, és a fekvőhely mellett árválkodó asztalka összekaristolt lapján.

„Itt járt Jason Vorhees” – olvasta le róla elkerekedő szemmel.
„Megeszem a májadat tarkababbal!”
„Szeretnék veled egy játékot játszani, Mary!”

A lány megcsóválta fejét, megállapítva, hogy számtalan tréfás kedvű horror rajongó tehette tiszteletét errefelé régebben. A Mary feliraton nem akadt fenn, hisz sok nőt kereszteltek el így az államokban, de azért zavarta. Remélte, nem lel rá névrokona viaszba öntött korpuszára a zuhanyzóban, bár túlzásnak érezte, hogy néhány morbid feliratból erre asszociál.

Félresöpörte csapongó gondolatait, és úgy döntött, eljött az ideje egy hűsítő tusolásnak. Rövidesen a keskeny zuhanyfülke vendégmarasztaló magányában pancsolt, behúzva az átlátszó nejlonfüggönyt, és azon morfondírozva, mit csinálna Farris-el, ha a fickó a fejébe venné, hogy rátámad. Ebből a szemszögből nézve, nem tűnt ostobaságnak, hogy az apró fürdőszobai szappanok egyikét óvatosságból a padlóra rakta.

Az elaggott vízvezetékből először csak harákolás hallatszott, aztán némi gyanús színű és szagú lötty bukkant elő belőle. A kezében tartott zuhanyfejből jó darabig a csatornába eresztette az állott vizet, míg végre fürdésre alkalmasnak találta.

Mary áztatni kezdte magát, és közben arra a véleményre jutott, Farris nyilván cirkuláltatja valahogy a folyadékot, mi több, valószínűleg saját generátora is van. Emellett bármiben lefogadta volna, hogy a pasas előbb-utóbb megjelenik.

Gondolatai visszhangjaként csattanás hallatszott.

Mary félrehúzta a függönyt, és a padlón kiterült balfékre meredt. A férfi, amikor észrevette, hogy nézi, elpirult, és megpróbált úgy tenni, mintha a helyzet félreértés lenne.

A lány rámosolygott, aztán elzárta a hidegvizes csapot, a meleget pedig maximumra állította. A kezében tartott zuhanyfejet a fickóra irányította, aki felüvöltött, és vakon hadonászni kezdett. A nyakába zúduló áradat azzal kecsegtette a szerencsétlent, hogy jó darabig csak gézturbánnal a fején tud majd járkálni.

Mary miután ráunt a mókára, elzárta a csapot, majd kirántotta a helyéről a zuhanyfüggöny tartórúdját, és hevesen ütlegelni kezdte vele védtelenné vált ellenfelét.

– Azt hitted, megkaphatsz, te gyökér?! – rikácsolta fúriaként. – Úgy gondoltad, könnyen legyűrhetsz?!
– Én nem… – hebegte leforrázottan a kérdezett, de a lány nem hagyta kibontakozni.

Miután elagyabugyálta, baseballjátékoshoz illő mozdulattal Farris homloka felé lendítette fegyverét, aztán teljes erőből halántékon vágta. A moteltulajdonos hang nélkül elájult.

A lány szakszerűen kiforgatta áldozata zsebeit, majd visszament a szobába, és komótosan felöltözködött. Amikor elkészült, lesétált a földszintre, és a Farris-nél talált kulcscsomó segítségével gondosan tisztára pucolta a házat. Dolga végeztével beindította kint várakozó kocsiját, és elégedetten elhajtott.


Bill nehézkesen feltápászkodott, és szédelegve a zuhanyfülke melletti mosdóhoz botorkált. Megszemlélte magát a tükörben. Arca felhólyagosodott, homlokát zúzódások és sebek borították, jobb szemét nem tudta kinyitni. A ribanc alaposan helybenhagyta.

Dermedten bámult az üveglapról visszatekintő szörnyetegre, torkából nyüszítő hang tört fel. Lent a földszinten gyorsan megállapította, hogy a lány teljesen kifosztotta. Magával vitt mindent az éléskamrából, ráadásul a benzinkészletét is gátlástalanul megdézsmálta.

Ostoba volt, hogy hagyta magát átverni, de nem látott nőt, mióta… mióta megszűnt az autóforgalom odakint.

A hálószobában bekapcsolta a tévét, és a képernyőn futó képeket bámulta. Valahol egy épen maradt automata távközlő állomás, egyfolytában ugyanazt az adást sugározta: néhány értelmetlen filmet, elavult reklámokat, és az utolsó híradót.

Biztos akadnak más túlélők is, de nők nem sokan maradhattak.

Mary ezt használja ki. Nem kell konkurenciától tartania, így ha férfival találkozik, a legelvetemültebb fenevadat is könnyedén az ujja köré csavarja... aztán kirabolja, és odébbáll.

Bill abban bízott, átvészeli valahogy a helyzetet. Emlékezett rá, milyen veszélyes a csatornában vadászni, hogy az ember elegendő hústartalékhoz jusson. Talán kihúzza a telet, és megéli, a következő a látogatót. Feltéve, hogy jön még valaki.

Na, igen, ismerte el magában.
Holtszezon van.

Előző oldal Maggoth