Hiányoztok

Szépirodalom / Versek (641 katt) macika
  2014.10.06.

A temetőbe, szülinapra megyek,
nem évfordulóra, a kaszásnak nem segítek!
Látjátok, mindig virággal jövök,
mert nektek mindent-mindent köszönök.

Jó csend van itt nálatok,
nektek mindent elsírhatok.
Szeretek itt lenni veletek,
szeretek mindent elpanaszolni nektek.

Drága édesanyám! Hiányzol nekem.
Most is érzem, hogy simogatod a kezem.
Drága jó Apám! Úgy imádtál engem,
ha tehetnéd, kiugranál innen.

Hiányzik a kezetek, az a gondoskodó,
hiányzik a hangotok, mely oly biztató.
Amíg csak élek, velem maradtok örökre.
Nem törölhet a lelkemből ki senki se.

Jó, hogy mindenre megtanítottatok.
Jó, hogy néha szigorúak voltatok.
Hiányoztok! Minden nap nehéz,
felém ritkán nyúl a segítő kéz.

Én nem akarok mást tenni,
míg élek, előre menni.
Ember szeretnék maradni, s a
lányaimmal nevetni-kacagni.

Ha majd a sötétség rátelepszik a falakra,
és elkísérnek az utolsó utamra,
tudniuk kell, hogy a lelkükben vagyok, s
még innen is segítek. Mert tudok!

Ők is majd kijönnek panaszkodni nekem.
Ők is majd érzik simogató kezem.
A szívükben örökre ott maradok, és
ők is tovább adják, amit én adok.

Előző oldal macika