Az élet csavargója...

Szépirodalom / Versek (681 katt) csabi6669
  2014.09.21.

...megöregedett a festő,
kezében tarja rongyos füzetét,
cipője sem a régi,
lyukas már olyan rég,
üres hasába elkelne néhány falat,
de a dombokat figyelve
most lassan előre halad,
emlékek jönnek vele,
ceruzahegyén pihennek még,
s ha jő az est,
megszépül minden emlék,
majd dombok arcára ráncokat sóhajt,
(családját mért is hagyta el)
s a ceruzahegye
most életre kel,
rajzol erdőt és fákat,
színes réteket,
egy lánykát, neki kék szemet,
míg ballag csendesen,
felé siet az est,
rongyos cipőjén botlik a fény,
szívében suttog a remény...

Előző oldal csabi6669
Vélemények a műről (eddig 4 db)