Megkeresem
Nem értem, miért
ébredek fel?
Nem jó egyedül
kelni minden reggel.
Nincs, ki megkérdezné,
hogy aludtál?
Nincs kivel kávézni,
mielőtt elindulnál.
Nem tudom.
Meddig bírom így?
Már a remény is
eltaszít!
A magányt már
megszerettem,
pedig el kéne
kergetnem!
Talán lesz még,
ki velem kel fel,
kit haza várhatok
ebéddel.
Ki virágot hoz
nekem, ki
odasúgja, hogy
jó velem.
Kivel jókat kacagunk,
kivel összebújva
szomorúan
sírunk.
Ki többé nem engedi
el a kezem, s
megtartja
örökre a szívem.
Nem adom fel!
Nem tehetem!
Bárhol is van,
megkeresem!
Tudom, hogy
képes vagyok arra,
hogy valakivel
éljek összebújva.
Együtt mindent
megoldhatunk,
együtt a
fellegekben járhatunk.
Hát keresek tovább.
Ha én nem,
valaki majd csak
rám talál.
