Csónakon mi ketten
|
Szépirodalom / Versek (1371 katt)
|
Lexi
|
| |
2014.09.18. |
Beszálltunk a csónakunkba,
mi ketten, te meg én.
Azt hittük, hogy,
együtt ússzuk át
az élet tengerét.
Eveztünk is szépen,
csoda jó volt minden.
Nem figyeltünk arra,
felhők közelednek.
Rózsaszínű mámor
szemünk eltakarta.
Lecsapott villám,
zajlik, zúg a tenger.
Hánykódik a csónak,
rettegünk mindketten.
Vihar szele dobál,
betakar a hullám.
Evezőnk nem bírja,
összetörik mindjárt.
Valaki feladja,
kiúszik a partra.
Párját ott feledi
az üres csónakban.
Elcsitul a tenger,
így marad az ember.
Habok között árván,
félelemtől kábán.