Adventi fohász

Szépirodalom / Élet-halál (594 katt) Jártó Róza
  2014.09.07.

Itt van az Advent napja s vár ránk Szerettünk.
Ez egy rossz tréfa volt, s boldogan nevetünk.
Amit eddig megéltünk, amit nem szerettünk,
Egy csettintés részedről, s elszáll felettünk.

Tudom, messze vagyunk még a sok földi jótól,
A reményt adó, áhított, biztató szótól.
Uram, vegyed életemből minden kaphatót,
Csak halljam szívből nevetni a szomorkodót.

Még egyszer lássam nevetni csillogó szemét,
Nem vágyva a sírt az élet adta teherért.
A boldog nevetéstől torzult vidám arcát,
Nem az életért vívott minden napi harcát.

Drága jó Uram! Hiszem, hogy Te megadhatod,
Láttál-e nála jobbat, ki életet kapott?
Mért méred vállára a súlyt bőven, marékkal,
Még nála rosszabbak nem kapják rossz szavakkal.

S bocsájtsd meg nekem ezt az esdeklő imát,
De őt ne szenvedtesd, szépítsd meg alkonyát.
Hagyd, hogy érezze szép napod adta melegét,
Nem hagytad magára a földnek e gyermekét.

Nézz fel a naptára, most van Advent hónapja,
Szórod ajándékod boldog-boldogtalanra.
Kérlek, tegyed meg nekem ezt az apróságot,
Mi ez Neked, ki teremtette e világot.

Előző oldal Jártó Róza