Árvaság

Szépirodalom / Versek (693 katt) Jártó Róza
  2014.08.12.

Anyám kapott egy cicát,
Olyan édes kis szőrmókot.
Ő is egy árva volt,
Ki vad kutyáktól
S emberfiától űzve,
A kertek alatt kóborolt.
Kutyák kergették,
Ág szaggatta
Kicsiny kis életét,
Pedig csak egy bűne volt,
Árva lett, kinek életében,
Nem volt menedék.
Összebújnak, együtt várnak,
Mint védtelen gyermekek,
Együtt várják a világ véget,
Míg az élet lepereg.
Könnyes szemmel nézegetem
Esténként a két árvát,
Ahogy egymást dédelgetve,
Oldják szívük magányát.

Előző oldal Jártó Róza
Vélemények a műről (eddig 2 db)