Messze szállnék...

Szépirodalom / Versek (728 katt) csabi6669
  2014.07.25.

Göndör fürtjeimen
megcsillan a tündöklő égi fény:
ez a remény.
Én szelíden szállnék
az ég fátyolos fellegébe,
az idő és káprázat erdejébe.
Idegen tájakra repülnék
patakok mezők felett,
beleborzong a zord hegy
s megpihen
a lágyan hulló esőcsepp,
mikor arcomról
csendben földre hull egy könnycsepp.
Messzebb csak én lennék,
de mégis
hív édes múzsám hangja,
befogván fülem,
hisz ott van ő
minden egyes szívverésben.

Előző oldal csabi6669
Vélemények a műről (eddig 3 db)