Szerb éj

Szépirodalom / Versek (1248 katt) Csillangó
  2014.07.18.

Világtalan lámpád ridegséget ragyog,
kevély mezők árnya kongón cseppzik Rád.
Millió mord s különös érzés kavarog
éjjel, midőn átutazom Szerbiát.

Borzas-rozoga arcú épületeid
a romokban égő jelent idézik,
sajátos éjzamatba kékült szemeid
alatt végtelen nyomott titok fénylik.

Elborult aurád vibrálása
végül mégis csodálatom tárgya -
ónfátyol alól morajló rejtély.

Közöny álarca mögött rejlő
talánysötét, cinkos-bús szellő -
furcsa álmokba súg a szerb éj.



(A vers csak futó benyomások sorozata, semmiképpen sem ítélet!)

Előző oldal Csillangó
Vélemények a műről (eddig 5 db)