Visszatekintő

Szépirodalom / Versek (568 katt) Zhora
  2014.07.13.

Éjjeleken át kísért
Az át nem élt emlék,
Éltető csodás árnykép.
Tudod: csak Te és én
A gyönyör tengerén
A vágyak fedélzetén.

Majd jött egy szikla,
Elsüllyedt a hajónk.
Nincs többé vitorlás,
Sem éji száguldás
A véráram sebes útján,
Nézel-e még valaha rám?

Mindez csak naiv ábránd,
Te és én, mint tiszavirág élet
Gyorsan eltelt álomképek,
Hiányzik a távoli jelenléted.
Mosolygok, hisz enyém voltál,
Vajon lesz-e még folytatás?...

Előző oldal Zhora