Lélek-habkő
Szépirodalom / Versek (1219 katt) | Csillangó |
2014.06.17. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2014/6 számában.
Lélek-habkővel dörzsölöm le
a lerakódott rosszat,
mi egykor taszajtott a rögbe,
ma már küzdő mámort ad.
A belső tisztítás nesztelen
indul, majd egyre vadul,
lanyha csobogásból esztelen
centrifugába sajdul.
Majd a csönd patakjába csitul
a tisztát súgó múlt-rongy,
immár méltó ruhává simul
a szerepként viselt gond.
Bőröm alatt zsong a hős szappan,
nemrég-éltem kíntusás;
most érzem át, mi halhatatlan -
sejtem lett a tisztulás.
Lélek-habkövem észrevétlen
olvadásba nemesül,
majd a jelenre ébredésben
jövő részemmé szenderül.
Előző oldal | Csillangó |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |