VÍzcseppek 27/10 (2006)

A jövő útjai / Novellák (785 katt) Rohadék
  2010.10.03.

Kint állt az erkélyen, a hatodik emeleten.

Keményen markolta a korlátot. Mikor már elviselhetetlen volt a tériszony, hátralökte magát. Ezúttal még nehezebben leküzdhetőnek találta a mélységet, mint legutóbb.

Készülődött, sminkelt, többször megnézte a tükörben, elég jól áll-e neki az a felső, és hogy összepasszol-e a többi ruhával, majd azzal a gondolattal, hogy eltakarított-e mindent, útnak indult az anyját látogatni a megyei női börtönbe.

- Szia, anya. Hogy vagy?

Egy grimasz volt a válasz.

Beleharapott az egyik süteménybe sárgás fogaival, közben ránézett a smasszernőre, de az elfordította a fejét, így ehetett nyugodtan tovább; nagyokat harapva, száját nem törölve, lelketlenül.

Eszter jól emléxik arra a képre, amit akkor látott, mikor iskolából hazafelé menet az ajtó előtt rendőrök álltak. Aztán az egyik közeg végre elmondta, hogy az édesanyját elvitték, és nemsokára jönnek a hullaszállítók.

Előző oldal Rohadék