Emberi csavar

Szépirodalom / Novellák (1338 katt) T. Bálint
  2014.02.03.

Amit ember alkot, abban ott rejtezik maga is.

Nemrég kezembe került egy csavar, aranyszínben csillogott, testén spirál futott, egyik vége hegyes, másikon a csavarhúzó helye, közepe táján meggörbült, itt meg is kopott a burkolat. Ez a csavar jellemezte az embert. Tele volt szomorúsággal és bánattal, hasznos volt, most hasztalan. Ezzel a csavarral lehetett pusztítani, fájdalmat okozni, lehetett vele régen építeni. Ebben a csavarban megvolt a férfi és a nő. Színe szép volt, kedves a szemnek. Megbújt benne az illúzió, ha a kezemben tekergettem, úgy tűnt, mintha a csigavonala menne. Lehetett vele játszani, az asztalon gurítani, ekkor csilingelt.

Nyomorult sorsú csavar volt, ráuntam és eldobtam.

Előző oldal T. Bálint
Vélemények a műről (eddig 2 db)