Sziklasirám
Szépirodalom / Versek (1425 katt) | Mirk |
2013.12.11. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2013/12 számában.
Ó, nagy tenger, te végtelen,
Acélosan kék förtelem.
Hullámoddal versz szüntelen.
Szilaj vagyok, szilárd, erős,
Mégis könnyedén megölsz.
Ha századok alatt is, de felőrölsz.
Gyűlölsz engem? Megvetsz talán?
Esetleg dühöngsz csupán?
Tombolsz egy szikla oldalán?
Hallod-e zúgó sikolyaim?
Látod-e lehulló ormaim?
Habjaid közt elvesző hamvaim.
Talán emlékszel majd rám,
Miután végleg elragadtál,
Miként tört hullámod egy sziklán.
Előző oldal | Mirk |
Vélemények a műről (eddig 1 db) |