Már megint

A jövő útjai / Novellák (1080 katt) Marcos
  2013.06.02.

Ábel magasabb sebességbe kapcsolt, s elhagyta a légkör tetejére vonszolt tetemes űrhulladékot. Az nemsokára beért oda, s megkezdte zuhanását a Csendes-óceán habjai, de leginkább feneke felé.

A hozzá hasonló kis űrszitakötőknek ez volt a dolga, vagyis hogy az évtizedek óta felgyülemlett töménytelen űrszeméttől megtisztítsa a világűr kapuját. Célpontjai régi, már nem működő műholdak, elhagyott rakéták, üzemanyagtartályok, egyéb alkatrészek. Ez az utóbbi volt a mostani oxigénpalack engedte időszak kilencedik céltárgya, egy még kell az előírt mennyiséghez, aztán vissza lehet repülni az űrtakarítók szállásának fenntartott űrbázishoz. A műszerfalon lévő számítógép megkezdte a keresést, és nem is sokára talált nem messze egy eltávolításra alkalmas régi műholdat, ahogy a gép kijelezte az előzetes vizsgálat eredményeit.

- Ez jó lesz – gondolta Ábel, s már közelített is a kiszemelt tárgyhoz. Ám amikor majdnem odaért, különös érzés fogta el, de ez nem tartotta vissza a munkája elvégzésében. Valahogy úgy rémlett neki, hogy járt már itt, ennél a műholdnál, talán többször is, nem is olyan régen is.

Ahogy megérkezett, megragadta az űrszitakötő karjával, s mivel nem volt biztos a dolgában, hátramászott, s megnézte személyesen, hogy mivel van dolga. A műhold nagyon furcsának, különlegesnek tűnt. A kis azonosító táblájára a Zzzzz név volt írva, a jelzése nemzetközi volt, a száma pedig 1001 volt, és a fém piramis alakú doboz áttetsző ablakán be lehetett látni a belsejébe. Ott ezernyi lecsukott szemre hasonlító szerkezetre bukkant, melyek felszíne alatt alig láthatóan ide-oda mozgott egy kör alakú dudor.

- Még ilyet? – futott át az agyán. - Talán nem is használaton kívüli. Ezt meg kell kérdeznem a rádión! – Visszakapaszkodott előre a számítógéphez, és hívást kezdeményezett a bázis felé. - Halló, Alfa űrbázis, a 196-46-os számú űrszitakötő személyzete jelentkezik – a hangszóró kicsit sustorgott, majd megszólalt.
- Halló, 196-46-os űrszitakötő, hallunk, beszélj, miért hívsz?
- Halló, itt a 196-46-os űrszitakötő, a kérdésem a következő: egy Zzzzz nevű, 1001-es
azonosító számú, különleges nemzetközi jelzésű műholdra bukkantam, a computerem nem ismeri fel, nézzétek meg nálatok, hogy mi a fene lehet ez!

A válaszra várva Ábel a nagy csendben körülnézett egy kicsit, s sóhajtott egyet. Most vette észre, hogy a gyanús szerkezet valószínűleg nem úgy mozog, ahogy a többi, hanem mindig a bolygó árnyékos része fölött jár. A felelet azonban lassan megérkezett.

- Ez egy titkos, általunk nem ismer project eszköze, de működés alatt áll. Hagyd el, minden módosítás nélkül!

A fiú meglepődött az utasításon, de úgy tett, ahogy a parancs hangzott. Ezután a műhold után kereshet még egy újabb céltárgyat. Mikor távolodott el, egy nagyot pislogott mind a két szemével. Ekkor a Föld sötét felén, Ausztrália egy csücskén 2013. júliusában felriadt az alvásból Ann, és bosszankodott egyet:

- Már megint tudom, hogy álmodtam, s nem emlékszem, hogy mit!? Mindig így van – s átfordult egyet az ágyában a takaró alatt. – Most pedig újra nehéz lesz elaludni – dörmögte magában.

Vége

Előző oldal Marcos
Vélemények a műről (eddig 1 db)