Layla: az angyal, az ördög és a gyermek XI.

Fantasy / Novellák (870 katt) angyalka146
  2013.05.04.

Egész testében remegett. Tudta, nem mondhat nemet, mégis felemelte tekintetét és ezt suttogta:

- Ezt nem kérheted tőlem.

Isten nyugodtan szemlélte. Tudta, olyat kér, amely meghaladja a legtöbb angyal képességét. De az övét nem. Ő az egyetlen, aki ezt a feladatot sikeresen teljesítheti. Ha nem állítják át az angyalok oldalára, a Menny örökre elvész és feloldódik a Semmiben.

- Meg kell tenned. Te is tudod, ez az egyetlen módja, hogy a világ rendje fennmaradjon.
- De ő egy démon! Lucifer gyermeke!
- És egyben angyal is, ne feledd! Természetét tekintve közelebb áll az emberekhez, akikhez te is vonzódsz.
- Lehet… Mégsem kérheted tőlem, hogy szeressem!
- Lilith szerethető, ne feledd! Vágyik rá lelkének egyik fele.
- De a másik fele gonosz!
- Így van. Éppen ezért óriási a felelősséged: szeretned kell őt teljes lényeddel, hogy homályba boruljon a sötét oldala. Lucifer és Michael egy rettenetes lényt hozott létre, amely képes elpusztítani nem csak a Mennyet és a Földet, hanem magát a Poklot is. Ő a tökéletes Semmi, lényem üres része. Ha ez a rész győz, a világ visszahull a teremtés előtti létbe.
- Ha ez meg is történik, te újrateremthetsz mindent!
- Idővel igen. De a Semmiben én is eltűnök egy időre és világkorszakokon át szendergek benne. Értsd meg: nem várhatunk újra több milliárd évet!
- Mégis hogyan szeressem?! Mit kell tennem?!
- Légy nyitott! És fogadd el őt olyannak, amilyen…

***

Már három hete, hogy hazajöttem a kórházból. Azóta a tavasz kissé meghátrált és utat engedett a télnek. Újra hó borított mindent, az emberek hangulata pedig láthatóan komorabb lett. Az én kedélyemre az időjárás nem volt befolyással, már hetek óta depresszív voltam. A depresszió és a depresszív állapot között van egy nagy különbség: előbbi tartós és rendszerint észrevétlen, utóbbi felismerhető és leginkább az „életben való megfeneklés” hozza létre. Sohasem voltak terveim. Vagy a múltban vagy a jelenben éltem. Egy dologra vágytam mindig is: arra, hogy szeressenek. A szeretetért bármire képes voltam: sírtam, hisztiztem, nyaliztam, káromkodtam, voltam kedves, derűs és segítőkész, de úgy tűnik, mindez nem volt elég. Egyedül maradtam. Mint mindig. Nincsenek álmaim, nincsenek vágyaim. Ürességet érzek. Talán én magam vagyok az üresség…

***

A nép hallgatott, megbabonázva figyelt. Ő így folytatta:
- Tűz, víz, szél és föld: a négy elem a négy királyság ura és tartóoszlopa, s ezek csak egy személynek engedelmeskednek: az Istennőnek, aki teremtette őket. Éppen ezért tisztelettel forduljatok felé, hiszen Ő világotok alapja, amely, ha megrendül, semmi sem marad utána. Imát már ismertek az Úr dicsőítésére, álljon itt egy hasonló, az Úrnő tiszteletére.

Mianyánk, aki alkottál minket,
szenteltessék meg a te alkotásod,
legyen meg a te akaratod, miként
a Földön, azonképp az Égben is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,
öntözd tápláló esővel földjeinket,
szárítsd gyengéd szellővel kertjeinket.
Kérd Uradat, áldással ossza szét sugarait,
mert miként a Napnak szüksége van
a Földre, amelyen tükröződhet, azonképp
a Földnek is szüksége van a Napra, hogy kiteljesedjen.
Szüntesd meg a bajokat, betegségeket, és bocsásd meg
a mi vétkeinket, miképpen mi is próbálunk megbocsátani
magunknak.
Vigyél minket kísértésbe és támogasd a Gonoszt,
hogy segítségével újra visszatalálhassunk a Fénybe.
Mert miként a Nappal és az Éjszaka, azonképp
a Jó és a Rossz is egymás ikertestvérei.
Légy kegyes, Istenasszony, járj közben értünk,
irgalmazz nekünk!
Ámen

Előző oldal angyalka146
Vélemények a műről (eddig 2 db)