Szemezve

Szépirodalom / Versek (1455 katt) Tracker
  2013.04.28.

Körben ül, szavakkal szemezve némán,
Megözvegyül a pillanat, ha egymaga maradt,
Merengve elterül, megannyi sor elevenné vált,
Ha odamennek, nem örül vagy csak a pókerarc alatt,
Eltűnt a világ, a kietlen szürke falak,
Elűzte, amit lát, inkább egy képzelt alak,
Betűzte az imát, mert alkalmasabbak a lapok,
Álmodozva kieresztve két-három unott szomorú sóhajt,
Átbotladozva, kikerülve minden idegen tekintetet,
Álmot, ha hozna valaki valóra váltva pár eldugott óhajt,
Átmozogna, valaki kapóra válna, akire hidegen tekintgetett.

Előző oldal Tracker