Üres a fej

Szépirodalom / Versek (805 katt) Zhora
  2012.12.04.

Sivár a világ, s villám csap reám
Bánt az egész, szenved a lét.
Megered a bánat, szememből csepeg,
Kínzón marja megfeszült testemet.
Arcomon lepereg, karomra lendül,
Néma nesszel tova gördül.
Kiáradt patak mossa a holnapot...
Tiszta fej és lélek, könnyebb az élet,
De ma még csendben félek.
Üres fej és lángoló szem,
Hátra lépek, s csak nézek..
Hol hagytam magam? elvesztem itt benn.
Apró cafatok, szilánkos darabok,
Ez vagyok mind, s ez is maradok...
Leszek egész, s netán szép,
De ez a terv még a holnapé...

Előző oldal Zhora