Linktár

A bolond és a banditák

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/1 számában.

A bolond egy kidőlt fát nézegetett, és nem vette észre a tisztásra lépő banditákat. Azok megtorpantak, a pisztolyuk után kapva, de ekkor egyikük felismerte.

- Ó, hagyjátok, ez a bolond!

A beszédre a bolond megfordult, és rájuk nézett, így a többiek is felismerték. Nevettek, és beszélgetni kezdtek valami tervről. Az egyikük a pisztolyát kezdte tisztogatni. Ő csak őr volt. A bolond érdeklődve nézte, úgy nézett ki, fogalma se volt róla, mit is csinál az. Meg is kérdezte:

- Mit csinálsz?
Az bosszúsan legyintett.
- Hess innen! Hagyj békén!

A bolond elhátrált tőle, és visszament a kidőlt fához.

Leült mellé, és e letört fadarabok némelyikét kezdte nézegetni. Próbálta egymásba illeszteni őket, mintegy kirakós játékot. Közben a bandita végzett a fegyvertisztítással, és összerakta a pisztolyt. Ráfogta a bolondra, aztán elégedett mosollyal visszarakta a tokjába. A bolond több fadarab egymásba passzírozásával egy "L" alakú formát hozott létre. Fölegyenesedett, és ugyanazzal a mozdulattal fogta rá a banditákra, mint az egyikük a fegyverét őrá. Az őr észrevette, mit csinál a bolond, és felröhögött.

- Nézzétek, a bolond pisztolyt csinált magának! Ha-ha-ha!

A következő pillanatban lövés érte a szívén. Felbukott. A bolond ezután gyorsan, de nem kapkodva, sorban lelőtte a fapisztolyával a banditákat. Minden lövéskor egy apró fadarab ugrott ki füstölve a fapisztolyból, az üres töltényhüvelyt imitálva. Az utolsó nem halt meg azonnal. Tüdőlövést kapott, és hörögve kúszott a bolond felé. A bolond hozzálépett, ügyelve rá, hogy az ne érje el a lábát. A fejére célzott.

- Ti vagytok a bolondok, nem én - közölte vele, aztán megrántotta a fapisztoly láthatatlan ravaszát. A bolond egy kicsit bámulta még a füstölgő fapisztolyt, aztán kettétörte. A korhadt fa könnyen tört. A darabokat a közeli patakba dobta. A víz gyorsan tovasodorta azokat. A bolond átlépett a hullákon, és visszatért a kidőlt fához. A figyelmét két újabb fadarab keltette fel. A kezébe vette azokat. Elmosolyodott, és ledőlt a kidőlt fa mellé. Egy vidám dallamot kezdett kopogni rajta...